Szóval. Amit keres a sejk, az hatvan vonzó, 18 és 28 közötti, vagy legalábbis annak látszó velencei vagy környékbeli hölgy. Akiknek tudniuk kell persze angolul, a francia vagy az arab ismerete plussz előnyt jelent. De a legfontosabb az, hogy legyen stílusuk, és okosan tudjanak vásárolni. Az olajsejk ugyanis személyi vásárlókat keres: olyan nőket, akik segítenek a családtagjainak, vagyis feleségeinek és gyerekeinek megtalálni a leginkább hozzájuk illő holmikat európai körútjukon.
Az állásajánlat meghatározott időre szól. Mindössze 15 napra. A kondíciók viszont nem megvetendőek. A napidíj 100 euró, amire extraként jön még, hogy a társasággal együtt vesznek részt vacsorákon és partikon, luxusszállodákban szállnak meg, és csakis privát repülőgéppel bumlizzák végig Európát. Madrid, Párizs, London, Stockholm, Ibiza, Milánó és Velence szerepel az úticélok között.
A fiatal nők toborzását Mauro Belcaro végzi: ő a Rosy Garbo olasz divatmárka tulajdonosa és modellválogató irodája is van. Azt mondja: azért akarnak Dubajban éppen olasz nőket a feladatra, mert azoknak nagyon határozott stílusérzékük és ízlésük van. Száz nőt teszteltek már, minden második maradt csak versenyben. A válogatást stílusszakértő, személyi vásárló és jogász végzi. Az utóbbit azért alkalmazzák, hogy teljesen átlátható legyen a folyamat, és száz százalékig konkrét legyen a szerződés, amelyet majd aláírnak a sejkkel. “A szépség a legkevésbé fontos szempont. A stílusérzék és az intelligencia sokkal fontosabbak” – mondja a brit Guardian-nek Belcaro.
Pénteken egy jelölt például azon bukott meg, hogy a “baguette” szóról az jutott az eszébe, hogy kenyér. Pedig Fendi egyik, azonos nevű táskájának kellett volna beugrania. De olyan kérdések is vannak az állásinterjún, hogy mik 2014 nagy sminktrendjei vagy melyik tervező márkái illenek leginkább egy ötvenes hölgyhöz?
Arra a kérdésre, hogy számít-e a jelentkezők családi állapota, Belcaro csak nevet. “Nem háremet építünk. Inkább családi vakációra hasonlít ez az egész. A sejk sok gyereke közül is jópáran ott lesznek.” A majdani alkalmazottak ügyelnek majd arra, hogy a gyerekek is minden társasági eseményre megfelelően öltözzenek fel. És ha nekik maguknak nem lesz alkalmas ruhadarabjuk valamelyik programhoz, akkor vásárolhatnak saját maguknak is.