A jeruzsálemi városháza egyik szóvivője szerint a helyi várostervezési bizottság engedélyezte több építkezési vállalkozó kérvényét, hogy az általuk e célra évekkel ezelőtt vásárolt telkeken a Har-Homa nevű, Betlehem és az óváros közé eső új lakónegyedben 144, és az 1967-es háború utáni határvonalaktól északra eső Piszgat-Zeévben pedig negyven új otthont húzzanak fel. Az érintett kerületeket az Izraellel jelenleg béketárgyalásokat folytató palesztinok jövendő fővárosuk részének tekintik.
A palesztin álláspont szerint az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken épített zsidó telepek lehetetlenné teszik egy életképes, területileg egységes állam létrehozását. Izrael ugyanakkor Har-Homát és Piszgat-Zeévet is fővárosa szerves részének tekinti, és ez ügyben nem is bocsátkozik vitába a palesztinokkal kötendő keretegyezmény fejében sem.
Egy másik eset is borzolja a kedélyeket Jeruzsálemben. A muszlimok számára még mindig nem látogatható az al-Aksza mecset, ugyanis az izraeli hatóságok tegnap óta nem engednek oda senkit. Ennek oka, hogy kedden reggel fiatal palesztin egyetemisták csaptak össze a helyi biztonsági erőkkel. A konfliktus forrása az volt, hogy izraeli telepesek megsértették a mecset területét és többszöri felszólításra sem voltak hajlandóak elhagyni. A palesztin szervezetek elítélték az esetet és azt kérték, hogy az al-Aksza mecsetet helyezzék az ENSZ felügyelete alá.
Az al-Aksza mecset (jelentése „A legtávolabbi mecset”) az iszlám harmadik legszentebb helyén, azaz Jeruzsálemben található. A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek. Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a vakf muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt.