Az egyelőre még az erősen vitatott hangfelvétel akkor került napvilágra, amikor az egyiptomi al-Shurooq napilap főszerkesztője interjút adott az egyiptomi al-Tahreer TV-nek. Ebben arról beszélt, hogy Rijádnak számos dokumentum áll rendelkezésére, amellyel bizonyítani tudja azt, hogy Doha és Tripoli között számtalan telefonbeszélgetés zajlott, sőt “cáfolhatatlan bizonyítékai vannak” a katari és a líbiai titkosszolgálat együttműködését is. Emad al-Dín Husszain továbbá azokra az Öböl-menti diplomáciai forrásokra hivatkozott, akik jelen voltak a GCC (Perzsa-öböl Menti Tanács) külügyminisztereinek március 5-i találkozóján.
Nem sokkal az interjú után a YouTube-ra egy olyan telefonbeszélgetés került fel, amelyen állítólag a volt katari külügyminiszter – Hamad Bin Jassem al-Thani – és Líbia egykori diktátora – Moammer Kadhafi – beszélget egymással. A szaúdi titkosszolgálat által még 2011-ben lehallgatott felvételen arról beszélnek, hogy meg kell buktatni a szaúdi uralkodócsaládot és meg kell gyilkolni Abdullah Bin Abdul Aziz királyt. Ehhez Katar a líbiai titkosszolgálat segítségét kérné, cserébe pedig állná a merénylet költségeit és támogatná Kaddhafit a nemzetközi fórumokon.
Szaúd-Arábia erre hivatkozva hívta vissza a katari nagykövetét, tiltotta be a Muszlim Testvériséget és emiatt a “példátlan és az iszlámmal szembenő tett” miatt további szankciókat helyez kilátásba Katarral szemben. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a hangfelvétel eredetisége még mindig erősen vitatható. Bár az egyik személy minden jel szerint az egyik személy az Öböl-menti államokra jellemző arab akcentussal beszél, de a másik személy, azaz Kaddhafi,nem nagyon hallatszik a felévtelen – inkább csak “bólogat” – pedig neki igazán “karakteres” hangja volt.
Valószínűleg a hangfelvétellel Szaúd-Arábia megpróbálja igazolni a Doha-ellenes lépéseit. Ugyanakkor az kétségtelen, hogy a két monarchia között eddig sohasem volt ennyire rossz a viszony. A katari-szaúdi szembenállás azzal kezdődött, hogy Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és később pedig Omán is visszahívta a katari nagykövetüket, mivel Doha nem csatlakozott a szervezet egyik biztonságpolitikai szerződéséhez, amely értelmében nem avatkoztak volna be egymás belpolitikájába.
Azonban Szaúd-Arábia nem hagyta ennyiben az egészet: pár nappal a katari nagykövet visszahívása után betiltotta és terrorszervezetté nyilvánította a szaúdi Muszlim Testvériséget és további három iszlamista szervezetet.
A múlt héten Rijád kijelentette, hogy megvizsgálja a Katar elleni lépések „második fázisát” és annak esetleges következményeit. Ez pedig azt jelenti, hogy a szaúdi hatóságok lezárnák a határokat, amely végzetes lenne a kis monarchia számára: Katarnak csak Szaúd-Arábiával van közvetlen szárazföldi határa és ezen keresztül zajlik a katari élelmiszerimport háromnegyede.
A katari-szaúdi viszály alaposan átrendezheti az Arab-félsziget erőviszonyát és kihathat a térség államainak az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatára is. Barack Obama hamarosan Szaúd-Arábiába utazik, ahol eredetileg találkozott volna a GCC hat államfőjével. Azonban a diplomáciai botrányok után, már csak Abdullah királlyal fog találkozni. Washington egyelőre még nem reagált ezekre a botrányokra.