A hangfelvételen, amelynek valódiságát egyelőre még lehetetlen megállapítani, állítólag Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök beszél a Bilal fiával egy órisái pénzösszeg szétosztásáról a török üzletemberek között. “Zéróra kellene lecsökkentenünk több mint 30 millió eurót” – hallatszik a felvételen, de a a hang forrását nem lehet megállapítani.
Erdogan azonnal megszólalt a lehallgatási ügyben. “Piszkos konspirációnak és téves információnak” minősítette az egészet, valamint ígéretet tett arra vonatkozóan “a török miniszterelnök elleni támadásra a törvény teljes erejével fognak válaszolni.” A Köztársasági Néppártját (CHP) szóvivője azonnal lemondásra szólította fel Erdogant: “a teljes AKP kormány elveszítette a legitimációját, Erdogannak le kell mondania.”
Az AKP közeli sajtó ma arról cikkezett, hogy a Gülen-szimpatizáns rendőrök török állampolgárokat hallgattak le. Nem volt kivétel: bírók, kabinetfőnökök, katonák, újságírók, egyetemi tanárok és a hírszerzés tagjait is megfigyelte a Gülenistáknak nevezett csoport. A Yenisafak and Star újság állítása szerint már három év óta folyamatosan hallgatják le a telefonhívásokat és ellenőrzik az e-maileket. A kémkedési botrány akkor robbant ki, amikor a tavaly decemberi korrupciós ügy és kormányválság következtében leváltották a rendőrfőnököket és egy belső vizsgálat során számos titkos, még a belügyminisztérium számára sem ismeretes, dokumentumok kerültek nyilvánosságra.
Az újság cikke szerint összesen 7000 emberről készült írásos jelentés, sőt még a Köztársasági Néppártját (CHP) képviselőit is megfigyelték. Erdogan az ügy kirobbanása után azonnal belső vizsgálatot rendelt el, s kezdetét vette a török hírszerzés átalakítása.Tegnap a török parlament elrendelte a hírszerzés 2473 külföldi ügynökének és elemzőjének a visszahívását és kihallgatását. Ugyanezen a napon vita kezdődött arról, hogy elfogadják-e az új török nemzetbiztonsági törvényt: a hírszerzés szabad kezet kapna – azaz nem kellene a bírói beleegyezés – minden “terroristagyanús” tevékenység kivizsgálására, valamint akár külföldi akciókat hajthatnak végre.
Erdogan a felvétel napvilágára kerülésével – ahogyan a korrupciós üggyel is – az egyetlen komolyabb vetélytársának számító, Fethullah Gülen vallási vezetőt vádolja, aki jelenleg önkéntes amerikai száműzetésben él. Gülen még régebben Erdogan társa volt, de jelentős nézetkülönbség alakult ki közöttük: Güllen is le akarta bontani a Kemal Atatürk-féle világi Törökországot, de Erdogannal ellentétben nem az arab Muszlim Testvériség lett volna a minta és tiszteletben akarta tartani a török sajátosságokat.
A hetvenhárom éves Gülen mára Erdogan egyetlen jelentős riválisa maradt és létrehozott egy saját szervezetet Törökországban, amelynek nincs neve. A legtöbben Hizmetnek (azaz Szolgálatnak) nevezik, s bizony a majd több milliós tagot számláló mozgalomban sok bíró, rendőr, újságíró és ügyész található. A Gülenhez köthető sajtó támadta leginkább Erdogant, s gyakorlatilag ők robbantották ki a botrányt is.
A török gazdaság ismételten megérezte a botrányt. A hírre magyar idő szerint háromnegyed kilencig 3,09 százalékot esett az isztambuli tőzsdeindex, a török líra árfolyama pedig 2,2150 dollárra gyengült a hétfő esti 2,1750 dollárról.