Abdullah Gül úgy fogalmazott: éppen a gyors “továbbmódosítás” lehetőségének megteremtése érdekében írta alá a törvényt, amint hazatért magyarországi hivatalos látogatásáról. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kedden már javaslatot is tett a parlamenti pártoknak az újabb módosításokra. Például a távközlési hatóság döntéseit 48 órán belül egy kijelölt bíróság még felülbírálhatná, míg az adatmegőrzéseket az új változat az IP-címre korlátozná, és már nem engedné a meglátogatott weboldalakkal kapcsolatos információk tárolását.
Az internet szabályozása körüli vita már 2007 óta tart Törökországban, amikor az első ezzel kapcsolatos törvényt hozták. 2013 végén ismét fellángolt a cenzúra körüli vita. Az iszlamista alapokon álló AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) nevű kormánypárt, azért akarta megreformálni ezt a törvényt, mert “meg kell védeni a családot, a gyerekeket és a fiatalokat az olyan információktól, amelyekkel az interneten a kábítószer fogyasztásra, a szexuális visszaélésekre és az öngyilkosságra biztatják őket”.
A február elején elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a kormány távközlési hatósága bírósági döntés nélkül blokkolja azokat az internetes oldalakat, amelyek “veszélyeztetik a magánéletet”, illetve “diszkriminatívnak vagy sértőnek” ítélt tartalmakat tesznek közzé. Ezenfelül arra kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy két évig őrizzék meg a világhálót használók tevékenységének adatait, és azokat kérésre a hatóságok rendelkezésére bocsássák, az érintettek értesítése nélkül.
Az ellenzéki felszólalók már a parlamenti vitában úgy vélték, hogy a jogszabállyal Erdogan 2002 óta hatalmon lévő iszlám konzervatív kormánya “cenzúrát” kényszerít az országra.Az új szabályozást több nemzetközi szervezet, valamint az Európai Unió is kritizálta.