Több mint félezer évvel azután, hogy 2. Ferdinánd és Katolikus Izabella elrendelte a szefárd zsidók kiűzését az Ibériai félszigetről, Madridban törvényt hoztak arról, hogy az egykor kiebrudaltak leszármazottai spanyol állampolgárságot kérhetnek. Anélkül, hogy fel kellene adniuk az eddigit. Listát is kiadtak arról, hogy milyen családnevek viselői jöhetnek számításba. De miért böngészik most olyan sokan Izraelben ezt a névsort? Miért tűnődnek el komolyan az ország elhagyásán, miért folytatnak hajszát európai útlevélért? – teszi fel a kérdést az ynet.news.
Josszi Sain professzor, a tel avivi egyetem politikai tudományok fakultásáról biztosra veszi, hogy egyszerűen új lehetőségeket akarnak biztosítani maguknak. Vészhelyzetre. Mert ez benne van a pakliban a zsidóságnál. Egyébként is olyan globalizált világban élünk, amelyben gyakori a kettős állampolgárság. Nem jelenti a hazaszeretet hiányát. Inkább gazdasági lehetőség, meg esély arra, hogy világpolgárok legyünk. Szerinte az izraeliek nagyon kötődnek az ország kultúrájához. Nem akarnak kivándorolni, a legtöbb esetben egyszerűen csak kihasználják az adódó lehetőségeket.
A véget nem érő hajsza az európai útlevélért nem lepi meg Zeev Tzahort, a Ben Gurion Egyetem történész professzorát. A cionista feltételezés, hogy egy zsidó állam megalakítása biztonságos menedéket jelent a zsidóknak, ma már nagyon távolinak tűnik – mondja. A zsidó állam a legkevésbé biztonságos hely ma a zsidóknak. Mégha nem is mindenki fogadja ezt el, sok izraeli, a zsidó történelemből tanulva, igenis menedéket keres magának. Mint generációk óta mindig. Szerinte ez a fő oka annak, hogy annyira vonzóak a külföldi útlevelek.
Amelyek közül a legnépszerűbbek az európai uniósak. A professzor mindazonáltal nem hiszi, hogy sok izraeli tudja majd hitelt érdemlően bizonyítani spanyolországi eredetét. Egy zsidó családfát ugyanis nagyon nehéz megrajzolni: sokkal kevésbé dokumentált, mint mondjuk a keresztény.
Azok az izraeliek, akiknek már külföldi útlevelük is van, más és más motivációból kérték a kettős állampolgárságot. A 27 éves Roee Dotan Tel Avivból például, aki édesapja algériai származása miatt kapott francia papírokat, azt mondja: nagyon örül. Nem azért, mert ki akar vándorolni, hanem mert néhány évre európai munkavállalást tervez.
A 28 éves Daniel, német útlevéllel a kezében, szintén nem biztosításként tekint a dokumentumra vészhelyzet esetén. Azt mondja: a globális falu lakójává avatja, kényelmesebbé teszi az életét. Nem akarja elhagyni a zsidó államot, csak látni akarja a világot. Azt mondja, az ő generációja nagyon jóban van az eredetével és a zsidó örökségével, a nagyvilág részeként tekint önmagára.
A Spanyolország szerint számításba jöhető családnevek listája.
A 32 éves Roee, akinek a felesége és a gyerekei kaptak német útlevelet, ugyanakkor azt mondja: már játszott a kivándorlás gondolatával. Három évet Németországban is töltöttek, de aztán, hiába éltek ott jobban, visszatértek Izraelbe. Az időjárás pocsék volt, a nagy távolság miatt hiányoztak a rokonok és a barátok. De ha gazdasági vagy biztonsági apokalipszis jönne, jó tudni, hogy van hova menekülniük.
Joav 42 évesen és cseh útlevéllel elismeri: neki fontos, hogy másik állampolgársága is van. Mert Izraelben nem tudhatni, mit hoz a holnap, vagy a holnapután. Ha a biztonságot bármi is fenyegeti, az útlevél alternatívát ad. Ma még nem gondol arra, hogy kivándoroljon, de úgy véli: később, ha a gyerekek nagyobbak lesznek, nem árt, ha lesz erre lehetőség.