A londoni székhelyű Strategic Studies éves felmérése szerint még mindig az Egyesült Államok költi a legtöbbet a hadseregére, mintegy 600 milliárd dollárt. Ugyanakkor jelentős csökkenés figyelhető meg az elmúlt évekhez képest: 2009-ben a világ katonai kiadásainak a 46 százalékát az Egyesült Államok tette ki, de most már csupán 38 százalékot.
Ma Kelet-Ázsiában valóságos fegyvervásárlási és fejlesztési boom zajlik: 2010-hez képest a régióban most 12 százalékkal nőtt a védelmi kiadások nagysága. Kína 40%-al többet költ a hadserege fenntartására és fejlesztésére (112 milliárd USD), de Vietnám, Dél-Korea és Fülöp-szigetek szintúgy megnövelte a katonai szektornak szánt összeg nagyságát. Külön ki kell emelni Japán esetét: 2014 és 1019 közötti időszakra Japán 5 százalékkal növeli katonai kiadásait. Nemrég leplezték le a 250 méter hosszú Izumo nevű helikopterhordozót, tavaly pedig 21 új őrhajóval és hét új felderítő repülőgéppel növelték a haditengerészet létszámát. Először a második világháború után Japán fegyvereket és lőszert szállított egy másik országnak, mégpedig a dél-koreai kéksisakosoknak, akik a polgárháború szélére sodródott Dél-Szudánban teljesítenek most szolgálatot.
Ám a legnagyobb növekedést az iszlám világban figyelték meg. Mindenki azt gondolná, hogy Irán és Izrael költi a legtöbbet a hadseregre, de valójában az előbbi 17,7 milliárd dollárt, s az utóbbi 18,2 milliárd dollárt fordított védelmi célokra. Ezzel szemben szinte az összes arab országban jelentősen megemelkedett a katonai kiadások nagysága: Ománban, Irakban, Líbiában, Algériában, Bahreinben, Jemenben és Jordániában. Egyértelműen látni, hogy az “arab tavasz” következtében szinte mindegyik arab országban jelentős pénzösszegeket költenek a védelemre és biztonságra, s egymás után kötik a nagyobbnál nagyobb fegyvervásárlási egyezményeket. Például Egyiptom évtizedek óta most először kötött ilyen jellegű szerződést Oroszországgal: Moszkva 2013 novemberében korszerű helikoptereket, MIG 29M/M2 vadászgépeket és légvédelmi rakétákat ajánlott fel eladásra, de Kairó anyagi gondok miatt csak a rakétákat vásárolta meg egyelőre. Ugyanakkor az orosz fél felajánlotta, hogy a régebben szállított hadi berendezéseket felújítanák, valamint a fegyverajánlatot továbbra is fenntartanák arra az esetre, ha Egyiptomnak már lesz elég pénze megvásárolni azokat.
Azonban mind közül Szaúd-Arábia okozta a legnagyobb meglepetéseket: Rijád a védelmi célokra 59,6 milliárd dollárt fordított, megelőzve ezzel Nagy-Britanniát (57 milliárd USD) és Franciaországot (52 milliárd USD). Ez majdnem 10 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest.
2013-ban a legnagyobb (nyilvános) fegyvervásárlási egyezmény Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok kötötte meg: Rijád 6,8 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket. Főleg rakétákat és bombákat kapott a szaúdi légierő: 1,000 GBU 39-B “bunker busters”, 1,500 nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákat, de V-22 Osprey szállítógépet is ígértek az arab monarchiának. Ezenfelül 2013-ban kezdődött meg a 84 darab amerikai F-15 vadászgép szállítása a Perzsa-öböl menti országba, amiről még 2010-ben egyeztek meg a felek. Tavaly nagy botrányt kavart, hogy a szaúdi diplomácia felajánlotta Moszkvának: Ha nem támogatja többé Bassár el-Aszadot, akkor Rijád hajlandó megvenni azokat az orosz fegyvereket, amiket a szövetségesének adna el az orosz hadiipar. 15 milliárd dollárban vásárolt volna 150 T-90-es nehéz páncélost és 100 támadó katonai helikoptert. Putyin nem fogadta el az ajánlatot és ezzel együtt felszólította Szaúd-Arábiát, hogy ne támogassa fegyverrel a szíriai militáns csoportokat és fegyveres ellenzéket.