A svéd bútoróriás még a nyáron mutatta be a hagyományos sátrakhoz képest összkomfortos menekültházait. A lapra szerelt, alig száz kilós épületek sokat tudnak: a könnyű, rugalmas fémvázra polimer habból készült elemeket szerelnek: ezek nappal átengedik a fényt, éjjel pedig átláthatatlanok. A tetőn árnyékoló háló van, könnyű naplemes panelekkel: ezek biztosítják télen a fűtést, nyáron az árnyékot, és szükség esetén az áramot is. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságánál teljesen lázba jöttek, amikor a prototípust először meglátták. Azt mondják, egy sor problémára jelent megoldás a ház: a gyerekek végre esténként is tanulhatnak, a családok privát szférához jutnak, és az csak hab a tortán, hogy nagyon könnyű összeszerelni az épületeket.
Ráadásul a szíriai családok lebonthatják és magukkal is vihetik őket, ha egyszer visszatérhetnek a hazájukba. Ahol jó eséllyel már nem áll a régi házuk. Ezért is találják érthetetlennek, hogy a libanoni kormánynak miért kellett több mint fél év az engedélyezéshez. A Time szerint azért, mert Bejrútban attól tartottak: az új ház a kényelmével arra ösztönözheti a menekülteket, hogy tovább maradjanak a szükségesnél. A menekültügyi főbiztosság szíriai programigazgatója örül, hogy a projekt most végre zöld utat kapott. De, mint mondja, még kell némi idő a házak felállításához, mert csodát egy nap alatt ők sem tudnak tenni. A tél meg itt van.
A házak gyakorlatilag még teszt alatt állnak. Miután a tömegtermelés még nem indult el, a költségek elég magasak: egy csomag előállítási ára 7500 dollár, vagyis több mint másfél millió forint. Irakban és Etiópiában már kipróbálták őket, és Libanonban is teszteltek már belőlük 12-t, még a kormányengedély előtt. Ha megindul a tömeges gyártás, akkor ezer dollárra vihetők le a költségek – mondják az Ikeánál. Ez még mindig jóval több pénz annál, mint amibe egy sátor vagy egy plasztiklepedő kerül, de azoknál ritkábban is kell majd lecserélni az építményeket.
Az Ikea menekültházainak megrendelője az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a svéd gyártó a szervezettel közösen fejlesztette ki három év alatt a modellt. Mert a menekültügyeseknek van gyakorlatuk a terepen, ők tudják, mire van szükségük a táborlakóknak. Akik egyébként 3 és fél millióan vannak szerte a világon, és átlagosan 12 évet töltenek az otthonuktól távol. Persze nem juthatnak hozzá mindannyian ilyen házakhoz. De nem csak ez zavarja a Harvard Egyetem várostervezési karának egyik, az amerikai magazinnak nyilatkozó vendégprofesszorát. Szerinte az a tévhit, hogy az ilyen épületek megoldhatják a menekültproblémát, hamis vigasz. Megvan annak a kockázata, hogy az emberek megnézik a képeket a néhány tucat, már álló házról, és úgy érzik: oké, a szíriai menekültek már rendben vannak, gondolkodjunk most valami máson. A házak persze sokkal jobbak a sátraknál, de ettől még a családok koránt sincsenek jól.
Ez egy ádáz kompromisszum – írja a Time. Biztosíts a menekülteknek jobb körülményeket, és máris enyhül a nemzetközi nyomás annak elrendezésére, hogy hazatérhessenek. És épp ez az, amitől a libanoni kormány tart. Ha a lapra szerelt házak a helyükre kerülnek, akkor majd kiderül, hogy joggal-e?