„Az életet válaszd, ne a halált” – int 62 méter magasból egy plakát a jereváni Kijev-hídról. Nem véletlenül kapott ott helyet a figyelmeztetés, az örmény öngyilkosok nagy része ugyanis onnan veti le magát a mélybe. Sajnos, nincsenek kevesen. Az ország Nemzeti Statisztikai Szolgálata szerint 2003-2013 között 377-ről 768-ra emelkedett a számuk.
A szolgálat egyik munkatársa, Karine Kujumijan összetett problémának nevezte a jelenséget, amely mindenképpen átfogó vizsgálatra szorul. Nem lehet egyetlen okkal magyarázni az arány ilyen magas növekedését, idézte a köztisztviselőt az Eurasinaet.org hírportál.
Egyes megfigyelők az örmény gazdaság helyzetével hozzák összefüggésbe a sok öngyilkosságot. A 2,9 milliós társadalom közel egyharmada tartja magát szegénynek. Mások szerint a széles körben elterjedt családon belüli erőszak késztet sokakat arra, hogy eldobják maguktól az életet.
Sokan pedig a médiát okolják. Mondván, korábban az örmény televízió, a szovjet hagyományok alapján, tabuként kezelte az öngyilkosságot. Ma viszont számtalan film, hír és riport szól erről, sokszor nagyon is részletesen bemutatva a körülményeket. Az Eurasianet cikkében Vlagyimir Mikaelian, a Jereváni Egyetem szociálpszichológusa arra hívta fel a figyelmet, minél többet hall valaki a hídról leugrásról és akasztásról, annál könnyebben tekinti azt elfogadott módszernek a problémák megoldására.
Akárhogy is, egyelőre semmilyen kormányzati, vagy civil szervezet nem kezdeményezett még az öngyilkosságokat megelőző, vagy visszaszorító programot Örményországban.