A gabonakörökre és Stonehenge-re is hasonlítanak a Kola-félszigeten felfedezett kőlabirintusok. Bár vizsgálatukat a napokban fejezték be, valójában még mindig nem tudják, mire is használták őket.Az egyiptomi piramisoknál is régebbiek lehetnek az észak-nyugat oroszországi titokzatos labirintusok. Az akadémikusok szerint vallási, a különleges jelenségeket vizsgáló Vagyim Csernobrov szerint viszont navigációs szerepük lehetett.
Kisebb kövek és az azokat benövő fű, illetve moha rajzolnak labirintust a Föld felszínére több helyen is Oroszországban. A most vizsgált kola-félszigetit Krisztus előtt körülbelül 2000 évvel építhették fel tengerészek – állítja Csernobrov. Aki különböző geometriai szerkezetekkel próbálta munkatársaival együtt bebizonyítani, hogy a régiek part menti viszonyítási pontként használták a labirintust.
Feltételezésük szerint azért köralakban rakták le a köveket, hogy az alakzat még mérföldekre is tisztán látható legyen a tengerből, függetlenül a Nap járásától. Kutatásaik során azt is megfigyelték, hogy sosem árnyékolják be fák vagy sziklák a labirintust. Sőt, a kövekre rakódott fűfélék, illetve a hótakaró még könnyebben észrevehetővé teszik azt.
Az akadémikusoknak azonban ezek az érvek nem elég tudományosak: ők jóval későbbre is datálják a labirintusok létrejöttét. Konsztantyin Kotkin, a Murmanszki Történeti Múzeum kutatója az RBTH hírportálnak azt magyarázta: történeti forrásokkal kellene alá támasztani Csernobrov elméletét, ilyen pedig egy sem létezik.
Ugyanakkor van még egy feltevés, ami csapdaként értelmezi az alakzatot. A harmadik elmélet azt állítja, hogy a kövek és fűcsomók ejtették fogságba a nagy hullámokkal, illetve az ár-apály miatt partra vetődött halakat. Kotkin ebben azért kételkedik, mert szerinte a tengernyi hal elfogásához jóval több labirintusra lett volna szükség.