– Új kijevi nagykövetként mik a legfőbb célkitűzései?
– Két alapvető feladatot kell teljesíteni. Mindenekelőtt a kétoldalú, azon belül is a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, közös projektek, kölcsönös befektetések elősegítése, illetve a kárpátaljai magyarság helyzetének javítása, önigazgatási törekvéseik támogatása.
– Mennyire nehezíti ezeket a feladatokat jelenlegi ukrán válság?
– Nekünk alapvető érdekünk, hogy Ukrajna stabilizálódjon és fejlődjön. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy hosszú ideig nem volt önálló állam. Most éli a leghosszabb független periódusát, hiszen ma már 23 éve önálló ország. Most alakul az államszervezet és most küzdenek ennek minden gondjával, beleszámítva a súlyos gazdasági nehézségeket is. Ráadásul egyfajta természetes keleti-nyugati megosztottság is jellemző rá.
– Milyen szerepe lesz ebben az államépítő folyamatban az október 26-i parlamenti választásnak?
– Reményeink szerint az ország minél nagyobb részében rendben lezajlanak majd a választások, ami szintén hozzájárul az ukrán stabilizációs folyamat folytatódásához. Így a tavaszi elnökválasztással és az új parlamenttel, majd az új kormánnyal konszolidálódhat a belpolitika.
– Ha az így lesz, mit szól majd ehhez Moszkva? Hogy köthet kompromisszumot az Európai Unió és Oroszország?
– Ezt a kérdést csak szankciókkal nem lehet megoldani. Az Európai Unió büntetőintézkedései jelenleg a harmadik lépcsőnél tartanak, és ezekre különböző válaszokat adott Oroszország. Ez a helyzet hosszú távon mindkét fél gazdaságának árt. Magyarország az egységes fellépés híve, betartjuk a szankciókat, még akkor is, ha nem értünk velük egyet. Elengedhetetlen a politikai megoldás keresése, hogy az tartós rendezés lehessen.
– A szankciók mennyiben érinthetik Paksot? Még márciusban volt a Roszatom vezetőjének egy olyan félmondata, amiben nem zárta ki a külföldi projektek elakadását.
– A szankciók jelenleg olyan fázisban vannak, hogy egyelőre nem veszélyeztetik a két nagy magyar-orosz projektet, a Déli Áramlatot és a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezett építését. Ukrajna területi integritását támogatva mi azt gondoljuk, hogy a helyzetet politikailag rendezni kell, és az érdekelteknek mindenképpen tárgyalóasztalhoz kell ülniük. Meg kell egyeznie Kijevnek és Moszkvának, hogy ne romoljon tovább az EU és Oroszország közötti kapcsolatrendszer.
– Mi miért nem értünk egyet a szankciókkal?
– Mert szerintünk nem hasznos az a szankció, amely többet árt a magyar nemzetgazdaságnak, mint a szankcionált országnak, Oroszországnak.
– Többé-kevésbé Szlovákia is így gondolja, de Lengyelország már nem. Hogyan hat az ukrán válság a Visegrádi Négyek együttesére?
– A V4 kiállta az idő próbáját. Ugyanakkor való igaz, hogy az ukrán válság kapcsán vannak nézeteltérések. Például a magyar és a szlovák álláspont jóval közelebb áll egymáshoz, mint a magyar és a lengyel. Viszont bízunk benne, hogy megőrizzük a híres barátságot és továbbra is eredményes marad a V4.
– A magyar kisebbség miatt mennyire vagyunk érintettjei az ukrán válságnak?
– Magyarország nem csak gazdaságilag, energetikailag, de etnikailag is érdekelt a kérdésben. Először is nekünk Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, és Oroszország után a legnagyobb gazdasági partnerünk a posztszovjet térségben. Kereskedelmi forgalmunk 2013-ban elérte a 4,26 milliárd dollárt. Másodszor pedig jelentős, mintegy 200.000 fős kisebbségünk él Kárpátalján. Az ő védelmük alkotmányos kötelességünk. A legfontosabb, hogy maga a kárpátaljai magyarság mondja meg, hogy mit akar, mik a követelései, a mindenkori magyar kormány pedig kész támogatni azokat.