Oroszország a nyáron, két lépcsőben rendelt el korlátozó intézkedéseket Moldovával szemben. Először a gyümölcsök behozatalát tiltotta meg, majd megemelte az orosz piacra irányuló moldovai export meghatározó részét kitevő mezőgazdasági termékek és a bor vámtételét. Moszkva a FÁK (Független Államok Közössége) Szabadkereskedelmi Övezetéről rendelkező szerződés egyik pontjára hivatkozott, amely kimondja: a kedvezményes (jelen esetben 0 százalékos) importvámot akkor lehet egyoldalúan megemelni, ha a zóna egyik tagállama harmadik féllel hasonló tartalmú megállapodást köt és ezzel lehetővé teszi, hogy az onnan érkező áruk is bekerüljenek a közös piacra, veszélyeztetve annak működését, egyensúlyát. Márpedig Moldova az EU-val
kötött társulási egyezményben orosz álláspont szerint éppen ezt tette.
Moldova elnöke viszont korábban azt mondta, Moszkva nem figyelmeztette Chisinau-t, és nem adott megfelelő magyarázatot az embargóra, amellyel gyakorlatilag kitaszította a FÁK Szabadkereskedelmi Övezetéből az országot. Ami moldovai álláspont szerint ellentétes a szerződésben foglaltakkal.
Putyin az Ukrajna esetében elért halasztás miatt nyeregben érezheti magát, hiszen Kijevhez hasonlóan Chisinau is ezer szállal kötődik az orosz piachoz. A gazdasági kényszer nyilvánvaló, Moszkva pedig rendelkezik a nyomásgyakorlás eszközeivel. Nem csak gazdasági értelemben. Az orosz miniszterelnök-helyettes a napokban egyértelművé tette, Moszkva megvédi a Dnyeszteren túl élő állampolgárait, ha a szakadár területen megismétlődne az „ukrajnai forgatókönyv”. A Dnyeszter-melléken félmillióan élnek, a lakosság harmada orosz, csaknem 60 ezren orosz állampolgárok. A terület sorsának rendezetlensége állandó konfliktusforrás, az indulatokat bármikor fel lehet szítani.