A legutóbbi áldozatot 18 év után sikerült felszabadítania Dagesztánban az Alternatíva nevű szervezetnek, számolt be a Szabad Európa Rádió. A férfinak egy téglagyárban kellett dolgoznia, majd sikertelen szökési kísérlete után marhapásztorkodásra volt ítélve. Ő volt az ötödik, akit idén sikerült kiszabadítania a szervezetnek.
Az áldozatok beszámolói szerint miután aláírták a munkaszerződéseiket, valamilyen drogot adtak be nekik és eszméletlenül vitték őket Dagesztánba. Azonban Dagesztán Ügyészi Hivatala a tavalyi évben indított vizsgálatában, mely több dagesztáni várost és régiót is érintett, arra jutott, hogy semmilyen bizonyítékát nem találták akaratlan vagy rabszolgamunkának. Azonban számos nem részletezett esettel találkoztak, amikor munkaügyi, adózási vagy munkavédelmi szabályokat sértettek meg.
Valószínűleg azok, akiknek sikerült megszökniük, és akik a médiába is bekerültek, csak a jéghegy csúcsát alkotják. Így nagyon nehéz pontos becslést alkotni azoknak a számáról, akik a mai napig rabszolgasorba vannak taszítva. Azt is nehéz megállapítani, hogy egyáltalán mennyi téglagyár működik Dagesztán területén. Tavaly márciusban Mahacskala Ügyészi Irodája azt jelentette, hogy 89 ilyen üzemről tudnak, ebből 39 található Mahacskala és Kaszpijszk területén. Dagesztán Ökológiai és Természeti Erőforrásainak minisztere, Gaszan Idriszov viszont a régió 27 ilyen létesítményéről beszélt.
A táblázatot a www.globalslaveryindex.org adatai alapján tgb készítette.
Bár nem készült becslés, hogy ezek a vállalatok, milyen arányban dolgoztatnak rabszolgákat, az Információügyi Minisztérium vezetője, Nariman Gadzsijev elismerte, hogy a rabszolgaság nem egy ritka dolog Dagesztánban.
Tavaly májusban egy dagesztáni blogger információi alapján indított vizsgálatot a rendőrség, mivel bejegyzésében arról írt, hogy a város egy mozija mögött működő rabszolgapiac található, ahol 15.000 rubelért (93.000 HUF) meg lehet vásárolni egy férfi rabszolgát.
Azonban úgy tűnik, hogy a dagesztáni hatóságokat bár zavarják a téglagyárak, de ennek inkább esztétikai és ökológiai okai vannak, mint az, hogy milyen körülmények között dolgoznak és élnek ezeken a helyeken az emberek. Ramazan Abdulatipov, a köztársaság feje, azért panaszkodott, mert a levegőből nézve az látszik, hogy Mahacskalát elöntött kráterek veszik körül.
Egy ilyen kráternek körülbelül 150 méter az átmérője és 25-30 méter mély. Egyes ilyen elhagyatott krátereket szemétlerakatként is használnak, annak ellenére, hogy törvény kötelezi a tulajdonsokat a terület rekultivációjára.
Bár a különböző szabálytalanságok miatt időnként leállítanak bizonyos üzemeket, de ezek mindig csak átmeneti tiltások. Egyelőre nagyobb mértékű, valós változást hozó beavatkozásokra és szabályozásokra igen kicsi az esély, mivel nagyon fontos ágazatot és értéket képvisel Dagesztán szerény és törékeny gazdaságában. A hivatalos statisztikák szerint csak Kaspiisk téglagyárai évi 8-9 millió tonna téglát állítanak elő.