Tollazattal rendelkezhetett a legtöbb dinoszaurusz, állapították meg szibériai leletek alapján a tudósok.Jelentős titkokról rántották le a leplet orosz és belga tudósok az Olov folyó partján fekvő Kulinda dinoszaurusz lelőhelynél. A szibériai leletek alapján feltételezhető, az összes dinoszaurusznak volt valamilyen tollazata, idézi Pascal Godefroit-t a The Siberian Times. A belga kutató szerint a mostani felfedezés teljesen megváltoztathatja eddigi elképzeléseinket az őslényekről.
Kulindadromeus zabaikalicus rekonstrukciója (Kép: www.thesiberiantimes.com)
A Kulindadromeus zabaikalicus növényevőre alapozzák az új megállapítást. A körülbelül egy méter hosszú állatnak rövid pofája és mellső végtagjai, hosszú lábai, öt erős úja, valamint tollai és pikkelyei voltak.
Azt eddig is tudták, egyes madármedencéjű növényevők rendelkeztek valami féle sörtékkel, az viszont nem volt egyértelmű, ezek a madarakéhoz hasonló felépítésűek voltak-e. A Kínából származó húsevő theropodák és az orosz madármedencéjű növényevők maradványaiból most arra következtettek, hogy a 220 millió évvel ezelőtt élő közös ősüknek is lehetett tollazata.
Az azonban nem valószínű, hogy az összes létező őslény, különösen a felnőtt példányok tollasak lettek volna. Mike Benton, a Bristol Egyetem professzora szerint feltehetően némely fiatal állatnak volt tollazata, amely egész életén át megmaradt. Mások elveszíthették, vagy pikkelyre cserélhették mire felnőttek és mire már elég nagyok voltak ahhoz, hogy nélkülözni tudják.
Dinoszaurusz fosszília Szibériából (Kép: www.thesiberiantimes.com)
Akárhogy is ez a felfedezés megerősíti azt az évekkel ezelőtti feltételezést, hogy a dinoszauruszok kezdetben tollasak és melegvérűek voltak. Nagy valószínűséggel az ilyen-olyan tollazatot szigetelésre, illetve jelzésekre használták és repülésre majd csak később.