A többéves nyugati törekvés ellenére továbbra is szoros szálakkal fűződnek Afganisztánhoz a közép-ázsiai államok. A kábítószer kereskedelem azonban jóval több, mint gazdasági kapocs, mutatta ki egy most megjelenő kutatás.Az Afghanistan Analysts Network független kutató intézet friss tanulmánya (Együttműködés és izoláció között: Afganisztán kapcsolatai a közép-ázsiai államokkal) szerint a kábítószer jelenti az egyetlen megszakíthatatlan gazdasági fonalat a tálibok és Közép-Ázsia között. Christian Bleuer és Said Reza Kazemi megállapították, a határmenti kábítószer kereskedelmet állami és nem állami szereplők egyaránt támogatják.
Mivel a közép-ázsiai államok gyakorlatilag a drogból szerzik vagyonuk nagy részét, a tálib szálak megszakítására tett nyugati törekvés gyakorlatilag reménytelen. Lényegében az államok a konkurencia megszüntetésével támogatnak bizonyos kereskedőket. Nem véletlen, hogy 1991 óta ezekben az országokban egyetlen nagy drogbárót nem csuktak le és egyetlen jelentős drogkartellt nem számoltak fel.
A tanulmány szerint a jelenség pozitív hozadéka nem más, mint a stabilitás. A közép-ázsiai államok a kábítószerből befolyó nyereséget a kormányzati bizalom növelésére költik. Ez Tádzsikisztánra különösen igaz, amit mindenki nagyon jól ért. Hillary Evans kutató szerint, Dusanbe egyszerűen cselekvőképtelenné válna, ha harcba szállna a drogüzlet prominenseivel. Egy ilyen államot pedig senki nem akar Afganisztán közvetlen szomszédságában. Így tehát a tanulmány egyik következtetése, hogy a Nyugat tulajdonképpen már belátta, droggal fizeti meg az észak-afganisztáni viszonylagos stabilitást.