Kirgizisztánban negyven percenként szöktetnek meg, vagy sokkal inkább rabolnak el egy lányt, hogy házasságba kényszerítsék. Nincsenek erről pontos adatok, de a Szabad Európa Rádió (RFE) cikke szerint a feleségek felét akaratuk ellenére kényszerítették házassága, és mivel az ilyen elrabolt nők a legtöbbször leendő férjüknél maradnak, házasságuk nem működik és 60 százalékban válással végződnek.
Ez a szokás elvileg a kirgiz kultúra szerves része, nomád népeknél ugyanis bevett dolog volt a lovaik hátán nőket rabolni. A kirgiz őseposzra hivatkoznak ilyenkor, de a Manaszban a hős nem rabol magának feleséget. Az RFE beszámolója szerint azonban a szokás csak a XIX. században indult és véglegesen az 1940-50-es évekre alakult ki.
Sokszor megpróbálnak a szokás mellett érvelők egy romantikus mázt ráhúzni, azonban nagyon súlyos következményei lehetnek az ilyen esetekben a fiatal lányok lelki fejlődésére, mert sokszor erőszakkal végződnek a rablások.
Az okokat a szegényedő társadalom szokásaiban kell keresni, ahol a vőlegénynek kell a hozományt adnia. Egy menyasszony elrablása után azonban úgymond jobb tárgyalási pozícióba kerül a vőlegény családja. Az Open Line Found nemzetközi szervezet felmérése azonban mást mutatott ki. Az általuk megkérdezettek csupán 4 százaléka vél gazdasági okokat a háttérben, 26 százalék “szerelem első látásra” hivatkoznak, 23 százalék pedig arra, hogy a vőlegény fél a visszautasítástól. Sőt a válaszok 22 százalékában elvileg fogadás áll a háttérben. Sokszor az ilyen vőlegények a menyasszony családjának egyes női tagjaitól kapnak segítséget.
Elkeserítően alacsony számban történnek bírói ítéletek ezekben az ügyekben, évente pár tucat alkalommal. Bár a független ország létrejötte óta egyre másra születnek a nőket védő törvények, Atambajev elnök például tavaly szigorította az elrablóikra kiszabható büntetést, a gyakorlatban mégis erősen tartja magát a szokás.