“A pokolgépek gyújtószerkezeteinek összeállításához karácsonyi izzósort és autómodell-alkatrészekből házilag kialakított távirányítókat használtak fel. Ezeket a viszonylag bonyolult szerkezeteket nehéz lett volna a Carnajevek testvéreknek kiképzés vagy mások segítsége nélkül összerakniuk” – olvasható a bíróságra szerdán benyújtott részleges vádiratban, amelyből a CNN idézett.
A kuktákból készített pokolgépekhez több száz petárda lőporát használták fel robbanóanyagként.
A tavaly április 15-i bostoni maratonon végrehajtott kettős robbantást a vád szerint egy Dagesztánból bevándorolt, csecsen nemzetiségű testvérpár, a 26 éves Tamerlan és az akkor 19 éves Dzsohar Carnajev követte el. A támadásban hárman meghaltak, köztük egy 8 éves kisfiú, és 264-en megsebesültek. A fivérek később egy rendőrt is agyonlőttek.
A merénylet egyik vádlottja, Dzsohar Carnajev magánzárkában várja a novemberben kezdődő tárgyalását. Bátyja még tavaly április 19-re virradóra meghalt a rendőrökkel folytatott tűzpárbajban. A súlyosan sebesült Dzsohar Carnajevet ugyanazon a napon fogták el.
Az amerikai állampolgárságú ifjabb Carnajev ellen a bostoni terrortámadás ügyében összesen 30 pontban emeltek szövetségi vádat, köztük négyrendbeli emberölés és tömeges halált okozó fegyver használata miatt. A vádpontok közül 17 miatt halálbüntetést szabhatnak ki rá.
A CNN által csütörtökön ismertetett 29 oldalas ügyészségi perirat egyébként arról is beszámolt, hogy mit írt Carnajev annak a motorcsónaknak a belsejébe, amelyben végül elfogták a Bostonhoz közeli, Massachusetts állambeli Watertownban.
“Istennek minden emberrel terve van. Velem az, hogy elbújjak ebben a csónakban és megvilágítsam a tetteinket” – üzente.
Carnajevet elfogása után úgy kérdezték ki 11 órán át a kórházban, hogy nem ismertették vele a jogait. Ezt az ügyészek azzal indokolták, hogy a hatóságok egy szélesebb körű összeesküvéstől tartottak, ezért éltek az úgynevezett Miranda-törvény alkalmazásában megengedett “közbiztonsági” kivétel alkalmazásával.
A 14 részletben végrehajtott kórházi kihallgatás összesen 38 órán át tartott. A kikérdezéshez azért volt szükség ennyi időre, mert Carnajeven gégemetszést kellett végrehajtani, ezért eleinte csak a feje mozgatásával vagy írásban tudott válaszolni. Az ügyészek szerint kényszert nem alkalmaztak.
Carnajev jogi képviselői szerint a bíróság nem mérlegelheti a vádlottnak a kórházban tett vallomását, mert azt kényszer alatt tette. Azt is kifogásolják, hogy közvetlenül az elfogása után nem közölték vele, hogy a bátyja meghalt.
Dzsohar Carnajev egyébként egy bírósági meghallgatáson ártatlannak vallotta magát. Tárgyalását az illetékes szövetségi bíró november 3-ra tűzte ki.
A vádlott azt állította, hogy a bostoni merénylet megtorlás volt az iraki és az afganisztáni muszlimok elleni amerikai támadásokért. Szerinte aki egy mohamedánt megtámad, az mindegyiket megtámadja.