A nyugati gazdasági szankciók esetleges bevezetése, amelyekre sor kerülhet Moszkva aktív álláspontja az ukrajnai események kapcsán, azt eredményezte, hogy orosz ügyfelek kivonják tőkéjüket külföldi hitelintézetekből. Csak 2014 márciusában az ügyfelek 63 milliárd rubelt (1,8 milliárd dollárt) vontak ki a külföldiek tulajdonban lévő 60 hitelintézetből.
Orosz állampolgárok és szervezetek tömegesen visszavonják betéteiket és a zárolják számláikat külföldi bankok oroszországi fiókjaiban. Vezetőhelyen áll tőkekiáramlás tekintetében a Moszkomprivatbank, amely egészen a közelmúltig az ukrán Privatbankhoz tartozott. Betétjeinek volumene 40 százalékkal csökkent. A kárt szenvedett első tíz listáján találhatjuk a HCF-Bankot, amely a cseh Home Credit Group leányvállalata; a Raiffeisenbank (Raiffeisen, nagy osztrák bank-holding leányvállalata); a Roszbank (a francia Societe Generale csoport leányvállalata). A listát folytatja a Citibank, amely az amerikai Citigroup 100-százalékos leányvállalata, a Deutsche Bank német bankcsoport, a francia BNP Paribas és a Credit Agricole, az ING Bank (Hollandia), a Commerzbank (Németország). Itt csak azokat soroltuk fel, amelyeknek vesztesége milliókat jelent. Összesen több mint 60 külföldi hitelintézet szenvedett kárt a Nyugat Oroszország elleni politikai intrikái miatt az elmúlt pár hónapban. Az oroszok többé nem tartják ezeket biztonságos helynek, ahol érdemes pénzt őrizni – kommentálta a helyzetet Ioszif Diszkin politikai elemző.
“Először is, az oroszok aggódnak, hogy a szankciók bevezetése nyomán a külföldi bankok orosz „leányai” beszüntetik tevékenységüket. Két amerikai szenátor, köztük John McCain már előterjesztette az Oroszország elleni szankciókra irányuló törvényjavaslatot. Véleményük szerint, a már bevezetett amerikai szankciók nem voltak jelentős hatással Moszkvára, ezért követelték, hogy vezessenek be megszorításokat a pénzügyi szektorban. Az eredmény: az orosz állampolgárok teljesen racionálisan előre veszik ki onnan pénzüket, és áthelyezik azt orosz bankokba.”
Maguk a bankok hivatalos kommentárokban inkább nem kötik össze a tőke átáramlását a geopolitikai válsággal, és a Nyugat ukrajnai helyzet miatti nyomásával Oroszországra. Például, Jaroszlav Liszovolik a Deutsche Bank oroszoszországi fiókjának vezető közgazdásza kijelenti, hogy a márciusi tőkekiáramlást külföldi bankokból „a pénzügyi piacokon tapasztalható általános bizonytalanság” okozza. Független szakértők azonban beismerik: az orosz ügyfelek lépéseit az a szándék diktálta, hogy elkerüljék felesleges kockázatokat és izgalmakat. A Visa és a MasterCard demarsa után Oroszország úgy döntött, hogy felgyorsítja a nemzeti fizetési rendszer létrehozását. A vonatkozó törvényt a napokban Vlagyimir Putyin elnök már alá is írta.