A “krími témát” felhasználva a lobbisták megpróbálják meggyőzni a Kongresszust arról, hogy különítsenek el több pénzt a NASA számára, végeredményben pedig, a saját projektjeikre.
A NASA kapta az “ostor” szerepét, hogy “megbüntessék” Oroszországot Krím miatt. A The Verge internetes kiadás megjelentette azon ügynökségeket, amelyek előírják az orosz kollégákkal való kapcsolattartás megszüntetését minden téren, kivéve a Nemzetközi Űrállomást. Azzal érvelnek, hogy a hivatal a Fehér Háztól kapta ezt az irányelvet. Ugyanakkor az Oroszországgal való kapcsolatok megszüntetése veszélyezteti az Egyesült Államok űrprogramjait – állítja James Oberg amerikai rakétatudós és író. “Ha az űrben valamit visszautasítunk, akkor azt nem olyan könnyű utána visszakapni” – nyilatkozta a The Verge lapnak.
Elsősorban két tényező miatt függ az USA Oroszországtól az űrkutatás területén. Az amerikaiak egyrészt a Szojuzok nélkül nem tudják eljuttatni a Nemzetközi Űrállomásra az űrhajósaikat: 2017-ig nem terveznek személyzettel ellátott űrhajós utazást. Ezen kívül a NASA az orosz RD180 motorokon alapuló új nehézrakéta építését tervezi (ezeket már az Atlas-hoz is megvásárolták). Amennyiben Oroszország válaszlépésekre szánja el magát, úgy a legfájdalmasabb pontokra mér csapást – vélekedik Jurij Szolozobov szakértő.
“Ha azt halljuk, “szankciók”, akkor mi is ilyen csodálatos szót ejtünk ki. Akkor mérjünk csapást az amerikaiak pilótaprogramja és a készülő rakétahordozójuk ellen. Aztán halljuk a kiáltásokat előbb Houstonban, majd Washingtonban.”
Ezen kívül más partnerekre is lehet számítani – mondta Szergej Druzsilovszkij keletkutató.
“Irán kész együttműködni az űrkutatás terén és pénzt áldozni erre. Sok más ország van, akik szívesen csatlakoznának a programunkhoz.”
A Vörös bolygón dolgozik a Curiosity marsjáró, amelyen orosz műszerek találhatóak. Ezeknek a méréseit postán keresztül Moszkvába küldték az amerikai kollégák. A tudósok kommunikációja és a közös kutatások eredményeinek a megosztása szintén kárát láthatja – figyelmeztet Makszim Litvak tudós.
“Tilos lesz kommunikálniuk a NASA és a Roszkoszmosz munkatársainak e-mailben. E módon a tudósok mindkét oldalon együttműködnek. Részünkről az Űrkutató Intézet, az ő részükről a JPL. Ezért egyelőre se mi, sem ők nem értik, hogy hová fog ez fajulni.”
A mostani konfliktus a magáncégeknek kedvez. Nekik nagyobb esélyük lesz arra, hogy megszerezzék a szükséges összeget a projektjeikre. A képviselők szívesebben fogják finanszírozni a magánűrhajók programjait.
Most a fő kérdés az, hogy teljes “válásra” kell-e számítani az űrkutatás terén. A szakértők azonban arra emlékeztetnek, hogy a hidegháború közepén a politikai nézeteltérések nem akadályozták a két országot abban, hogy megvalósítsák a Szojuz és az Apollo csatlakozását.