A különböző országokban a tudósok már több éve tanulmányozzák a halak sajátosságait, igyekeznek feltárni mozgásuk titkát. Az utóbbi időben a tudomány itt jelentősen előrelépett, egyebek között a szenzoros rendszerek tanulmányozásában is – jelentette ki Alekszandr Kaszumjan ichtiológus.
“A dubnai tudósok munkája nem nyilvános. De az a véleményem, hogy nagyon perspektivikus az irány, amelyet kidolgoztak. A halak évmilliók óta élnek a vízben és adaptációjuk révén sikeresen léteznek ebben a közegben. Vonatkozik ez a mozgásukra is.”
Ugyancsak érdekesek a delfinek, amelyek óránként akár 56 kilométer sebességgel is közlekedhetnek. Van, amikor órákon vagy akár napokon át kísérik a gyorsan haladó hajókat. A számítások azt mutatják, hogy ilyen sebesség eléréséhez a delfin izmának a valósnál tízszer erősebnek kell lennie. Csakhogy a delfin rekonstrukciós modellje sokkal lassúbb az élőnél. Szokolov és Tomilin szovjet tudósok tárták fel a delfinek gyorsaságának titkát. A delfin sikeresen növeli a sebességet bőrének felépítése révén is – mondja Alekszandr Kaszumjan.
“A bőr felépítése segíti a súrlódási ellenállás csökkentését. Sajátos hártyás ez a felület, amelyet laboratóriumunkban vizsgáltunk. És a felületi mikrostruktúra igen nagy szerepet kap abban, hogy gyors és gazdaságos legyen az úszási tevékenység.”
A különféle technikai eszközök, egyebek között a katonai rendeltetésű berendezések kidolgozásában a tudósok sok mindent átvesznek a természetből. De mondjuk egy korszerű vadászgép vagy atommeghajtású tengeralattjáró igencsak bonyolult szerkezetű, és nemigen alkalmas arra, hogy madarakkal vagy halakkal vessük össze. A negyedik generációs atom tengeralattjárók közel fél kilométeres mélységig is lemerülhetnek, a víz alatti sebességük meghaladja az óránkénti 50 kilométert, ami a delfin haladási gyorsaságával összehasonlítható. Csakhogy közel sem minden halfélének van szüksége arra, hogy nagy sebességgel haladjon. Vannak, amelyeknél a gyorsaság nem a fő túlélési tényező. Az éjszakai halak igyekeznek minél kisebb hidrodinamikai zajt kelteni, és észrevétlenül a zsákmány közelébe jutni. Ezt a hatást széleskörűen alkalmazzák stealth technológiaként napjainkban a hadihajók és a katonai repülőgépek építésében.
A katonai szakértőknek az a véleményük, hogy a robot hal, amelynek koncepcióját a dubnai egyetem kutatói mutatták be, alkalmas lehet speciális feladatok teljesítésére. Egyebek között a diverziós erők feladatainak elvégzésére zárt, kisebb kikötőkben.