Lesz-e valaha világörökség a krími kánok palotája?

A Krím kulturális öröksége igazán alkalmassá tenné arra, hogy afféle világörökségi hotspot legyen, mint mondjuk Provence vagy Csehország, ahol akár egy nap alatt is több világörökségi helyszínt felkereshet az erre vágyó turista. (Erre vágyó turista egyre több van, az efféle örökségvadászat ma már milliókat mozgat világszerte.) Az ukrán örökségvédelem azonban nem volt éppen hiperaktív az elmúlt években. Bár a leendő világörökségeket gyűjtő úgy nevezett várományosi listára elég sok helyszín felkerült – az elsők még a szovjet idők végén, 1989-ben – de sokáig Ukrajna nagyon hátul kullogott a világörökségek világranglistáján. A kijevi Lavra kolostor és Szt Szófia székesegyház mellé (1990) csak kis késéssel sorakozott fel Lemberg óvárosa (1998), majd hosszú csend következett. 2007-ben került fel a listára az ország első természeti helyszíne – a szlovákokkal közös kárpáti ősbükkösök. (2005-ben a Struve geodéziai ívnek is részese lett Ukrajna, de ez egy nagyon furcsa, sok országon átívelő jelölés volt – minimális turisztikai értékkel. ) Az események az elmúlt években kezdtek felgyorsulni 2011-ben a listára került Csernivciből a Bukovinai és Dalmáciai Pátriárkák Palotája (jelenleg Csernivci Állami Egyetem), 2013-ben pedig egyszerre két jelölés is helyt kapott a listán: a lengyelekkel közös kárpáti fatemplomok (ezzel megkapta Kárpátalja az első világörökségét), és Chersonessus Taurica városa – a mai Szevasztopol ókori rommezője. Ez évben pedig – elméletben – a krími kánok palotáján lenne a sor. Több további krími helyszín is van még várólistán – a szudaki vár először 2006-ban került fel, majd új néven, más műemlékekkel együtt (Genovai kereskedőtelepek és erődök a Krímben) 2010-ben, 2012-ben pedig a Krími Gothia barlangvárosai is, mint kultúrtáj. Arról szóltak a hírek, hogy ezeknek a jelöléseknek a dokumentációja, ami az UNESCO Világörökségi Bizottságának döntését megalapozhatja, gőzerővel készül. Sőt, egy újabb jelölés is tervbe volt állítólag véve a Krímben „Jalta palotái” munkanév alatt. szakértők meglehetősen nagy esélyt tulajdonítottak ezeknek a helyszíneknek is. Ukrajnát általában az „alulreprezentált” országok között tartották számon, így jó eséllyel indultak a versenybe a gyengébb nevezései is. A szakmai fórumokon például mindkét 2012-es befutót meglehetős fanyalgással fogadták – a térségben már eddig is volt négy fatemplomos helyszín (mindegyik szeriális jelölés, vagyis valójában ez több, mint 30 templom védettségét jelentette eddig is), görög-római romvárosból is vagy harminc van már eddig is világörökségi védettség alatt. Az Aranyhorda és utódállamai (mint pl a Krími Kánság) eddig alig-alig jelentek meg a világörökségi térképen (egyedül a Kazanyi Kreml hozható kapcsolatba velük), gót emlékek pedig Ravennában és Toledóban kerültek védettség alá, így az új jelöléseket egyértelműen sokkal erősebbnek érezték a szakmában az eddigieknél.

Hogy a Krím elcsatolása hogyan fogja érinteni ezt a folyamatot, azt egyelőre nem látjuk előre. Vlagyimir Cvetnov az orosz Kulturális Minisztérium örökségvédelmi főosztályának vezetője a RIA Novosztyinak elmondta, hogy ők természetesen átveszik a helyszínek kezelését, és ott ezután az orosz örökségvédelmi törvények lesznek érvényesek. A világörökségi státusszal kapcsolatos találgatásokat azonban korainak nevezte az UNESCO szakbizottságának 38. ülése előtt, amelyet idén júniusban Katarban tartanak majd. Az ENSZ szakosított szerve előtt valóban komoly döntések állnak az ügyben, és egyelőre megjósolhatatlan pontosan hogyan határoznak majd – precedens ugyanis sok mindenre van. az első kérdés, hogy az ENSZ, illetve a nemzetközi közösség általában elfogadja-e a Krím Oroszországhoz csatolását. (Nem valószínű.) Az UNESCO azonban akár ettől függetlenül is dönthet – megtette ezt Palesztina esetében is, amely az ENSZ-nek nem lett teljes jogú tagja az UNESCO-nak viszont igen. (Lett is gyorsított eljárással világörökségi helyszíne.) Ennek megfelelően dönthet úgy, hogy Chersonessos Taurica megmarad formailag Ukrajnához sorolva, vagy átkerül Oroszországhoz. Oroszország az utóbbit, Ukrajna az előbbi fogja sürgetni – és minden valószínűség szerint fogja kérni, hogy a helyszínt tegyék a „veszélyeztetett” kategóriába. Ha formailag Ukrajnánál marad a helyszín, az kétségtelenül furcsa lenne, de nem példa nélkül való – a Koszovó középkori egyházi emlékei nevű helyszín, amely a gyakorlatban szerb középkori kolostorokat fed máig Szerbia neve alatt szerepel az UNESCO listáján, noha a gyakorlatban a Koszovói (albán) kormány fennhatósága alatti területen állnak. (És olasz meg svéd KFOR katonák őrzik őket.) Jeruzsálem külön rubrikát kapott – azzal a külön megjegyzéssel, hogy a helyszínt Jordánia terjesztette fel – noha de facto izraeli fennhatóság alatt áll a helyszín. Ennek megfelelően akár az is lehetséges, hogy ez évben még Bahcsiszeráj is ukrán jelölésként kerüljön fel a listára. Ez egy erős üzenet lenne Oroszországnak, hogy az UNESCO nem fogadja el legitimnek a krími hatalomváltást. az azonban, hogy erre sor kerül-e meglehetősen bizonytalan. A legutóbbi állás szerint az UNESCO honlapján az szerepel, hogy a helyszín dokumentációja (ami alapján a szakértők az előzetes javaslatukat, majd a bizottsági tagok a döntést meghozzák), egyelőre nem teljes. Így az értékelés végző ICOMOS szakértői bizonnyal halasztó határozatot javasolnak majd – igaz ezt a politikusokból álló bizottság gyakran felülírja. Ha azonban tényleg valamilyen halasztó határozat (angol szakkifejezéssel referral vagy deferral) születik, és a Krím nemzetközi jogi státusza nem rendeződik, akkor szinte bizonyos, hogy kánok palotája végül lemarad a listáról. Az ukrán szakhatóságok nem fogják tudni elkészíteni a szükséges kiegészítéseket, az oroszoktól pedig nem fogják elfogadni. A várományosi listás helyszínek pedig ez esetben nem is álmodhatnak majd a bekerülésről. A Krím – ha az UNESCO nem ismeri el Oroszország részének – olyan sorsra juthat, mint más nemzetközi jogilag tisztázatlan státuszú területek. Gothia sziklába vájt városairól vagy Jalta palotáiról éppúgy sejtjük, hogy az emberiség közös kultúrkincsének részét képezik – akárcsak Famaguszta óvárosáról vagy Laas Geel sziklarajzairól. De ahogy Szomáliföld és Észak-Ciprus nem kaphat világörökségi helyszínt, úgy, félő, a Krím is ki lesz zárva ebből a csapatból.