A Krím hatása az orosz-kínai kapcsolatokra

A jelenlegi ukrajnai válság fordulópont Oroszország és a nyugati államok közötti kapcsolatok fejlődésében. Lényegesen megromlott a bizalom egyfelől Oroszország másfelől az Európai Unió, az Egyesült Államok között. Mindennek messzemenő kihatása van a Kínához fűződő orosz katonai-műszaki együttműködésre.

Nemigen van remény arra, hogy a belátható jövőben megszűnik az ukrajnai válság. Az ukrán gazdaság szétzilált, az államapparátus meggyengült, a nemzetiségi ellentmondások kiéleződtek, és még a korrupciós problémák is megoldatlanok. Ukrajna még abban az esetben is hosszú éveken át problémát fog jelenteni, ha a krízis éle tompul. De így is mérgezi Oroszország és a Nyugat között kapcsolatokat.

Kulcsfontosságú ebben a helyzet Oroszország számára a támogatás olyan országok részéről, mint India és Kína. Kína jelenleg Oroszország nagy kereskedelmi partnere, és a szoros kapcsolatok gyakorlatilag kudarcra ítélnek minden nyugati izolációs stratégiát.

Az ukrajnai válság fő következménye nem annyira Ukrajna sorsát érintik, mint inkább azt az utat, amelyen Oroszország haladni fog. Oroszország bizonyára hosszú időre a szembenállás szakaszába lép az Egyesült Államokkal. Az amerikai nyomás elleni harc fő feladattá válik, amely más elképzeléseket felülír.

A jelenlegi helyzetben Oroszország várhatóan megszabadul számos olyan feltételtől és korlátozástól, amely eddig kihatott a fegyverexporttal kapcsolatos politikára. Oroszországnak komoly érdekeltsége lesz abban, hogy a többi BRICS-állam – különösen Kína – katonai erőforrásai gyorsan növekedjenek. Vagyis: az ukrajnai válság alakulásának negatív forgatókönyve esetén várhatóan új dimenziók nyílnak az orosz- kínai katonai – műszaki együttműködésben, amely immár igen érzékeny szférákat is érinthet. Szó lehet atommeghajtású tengeralattjárók és berendezéseik tervezéséről és gyártásáról; bizonyos űrtechnikai eszközök átadásáról, beleértve a kozmikus berendezések atomreaktorait, amelyek iránt már régóta érdeklődik Kína. De szó lehet a rakétavédelmi rendszer kialakításában az együttműködésről is.

Ezzel egyidejűleg bővülhet a katonai- műszaki együttműködés Indiával is. Oroszország érdekeinek megfelel, hogy a BRICS váljon jelentős katonai erőforrásokkal rendelkező önálló központtá, mert máskülönben Oroszországnak egyedül kell szembeszállnia a nyugati nyomással.

Ilyen formán várható, hogy Oroszország és Kína, és más fejlődő gazdaságú országok viszonylatában az idén újabb nagyszabású kezdeményezések jelenhetnek meg a katonai-műszaki együttműködés vonalán.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez