Oroszország keresi önmagát

A Szovjetunió széthullása után nincs könnyű helyzetben Oroszország, amely folyamatosan keresi a választ a merre és hogyan tovább kérdésekre. Március 12-én délelőtt rendezte meg az MTA Világgazdasági Intézete az Oroszország nemzetközi stratégiája a világpolitikában és a világgazdaságban című konferenciáját. A négy előadás két dolgot egyformán elismert: Oroszország elsősorban önmagából, illetve a FÁK országokból táplálkozhat, valamint a jelenlegi helyzet roppant összetett és bonyolult. A teljesség igénye nélkül felvázoljuk az elhangzottak legfőbb vonalait.
Az energiastratégiával, különös tekintettel a gázra, kapcsolatban Weiner Csaba, az intézet főmunkatársa, többek között az export diverzifikációra való törekvést említette. Az Európai Unió felé a folyamatos árviták és energia csomagok miatt nehéz az újabb nyitás, Kína felé pedig azért, mert a Mennyei Birodalom leginkább Közép-Ázsiából veszi a gázt.
Szunomár Ágnes, Ázsia szakértő, Oroszország ázsiai lehetőségeivel kapcsolatban nem volt éppen bizakodó. Bár az utóbbi időben egyértelmű üzenetek és törekvések mutatkoztak az ázsiai partnerség bővítése ügyében, a számok sajnos nem támasztják alá az igyekezetet. A régió kereskedelmében mindössze 1 százalékos az ország részesedése. Hogy mért nem nyerhet több teret Moszkva a térségben, annak elsősorban Kína vezető szerepe az oka. A többi ázsiai országgal pedig vagy területi viták, vagy pedig az alacsony intenzitása miatt nem tud aktív, igazán eredményes kapcsolatokat működtetni.
Az orosz-amerikai relációt illetően Simai Mihály, akadémikus, hangsúlyozta, Oroszország gazdaságilag ugyan nem bír nagy jelentőséggel, katonailag viszont igen. Washingtonon kívül, Moszkva rendelkezik akkora nukleáris tartalékkal, ami hatalmas fenyegetést jelenthet a világ számára. Ezen kívül az Egyesült Államok számára több szempontból is hasznos lehet Oroszország, egyrészt fékezheti a rohamosan növekvő Kínát Ázsiában, másrészt jó viszonyt ápolhat gyakorlatilag egyetlen szövetségesével, az Európai Unióval. Jelen helyzetben ugyanis Oroszországnak nem érdeke feszült, rossz kapcsolatban lenni Brüsszellel.
A tág értelemben vett Európát illetően, az ázsiai előadásban elhangzottakhoz hasonló szempontokat említett Sz. Bíró Zoltán, Oroszország szakértő. A korábbi energetikai egymásrautaltság, az oroszok kárára, borulni látszik. Emellett Oroszország igen alacsony mértékben, mindössze 11 százalékkal részesedik a térség gazdaságából, ráadásul a válság miatt jelenleg fokozatosan lassul az ország. Három dologgal jellemezte a mai Oroszországot: óvatos (a válságban elszenvedett veszteségek miatt), stratégiailag tanácstalan és leginkább saját erejére kíván támaszkodni.
A saját erőt a posztszovjet térség újrarendezésével és sajátos nacionalizmusával tudja megteremteni. Ennek szerves részét képezi a mostani ukrán válság. Moszkvának szüksége van Kijevre, nemcsak gazdasági okok és a megszokás miatt, de itt született meg az orosz államiság is. Kissinger is erre figyelmeztet egy nem régen publikált tanulmányában. Hogy eredményes lesz-e Putyin politikai-hatalmi realizmusa és Oroszország fel tudja-e venni a híd szerepet Európa és Ázsia között, az idő megmondja.