Döntésük hátterében az áll, hogy a ma még tabunak számító területek nagyon hasonlítanak az 1950-60-as évek melegjogi küzdelmeihez és mára a teljes elfogadottságot elérték. Garry Neilson, kerületi bíró szavai szerint a testvérek egymás közti és a felnőtt és gyermekek közti intim kapcsolatot nem kellene többé természetellenesnek tekinteni.
Az ausztrál Fairfax Media értesülései szerint a bíróság azt is kimondta, hogy “nem találtak semmi kifogást az ellen, hogy egy fiútestvér és lánytestvére között intim kapcsolat alakuljon ki, amennyiben utóbbi szexuálisan érett és rendelkezik szexuális tapasztalattal.”
Neilson elismerte, hogy a vérfertőzést szigorúan büntetik, mivel nagy eséllyel sérült gyermek születik az ilyen kapcsolatokban. Azonban “a fogamzásgátlás fejlődésével és az abortuszhoz való könnyebb hozzáféréssel” ez a probléma is orvosolható.
Egy 58 éves, sydney-i férfi tárgyalása során hangzottak el ezek a vélemények, aki az 1970-80-as években többször is megerőszakolta fiatalabb lánytestvérét. Csupán az 1973-74-ben elkövetett esetekért ítélték el, ekkor a lány 10-11 éves volt. Az 1981-es eset kapcsán nem találták bűnösnek, mert akkor a nő már 18 éves, így nagykorú volt.
Tavaly egy másik, hasonló ügyet is tárgyaltak. Egy 2007-ben elkövetett szexuális közösülésért, melyet egy 55 éves férfi követett el a 15 éves unokahúga ellen, a férfi enyhe ítéletet kapott, mert az indoklás szerint “nem történt ejakuláció […] és nem történt súlyos bántalmazás sem.”
Hetty Johnston, a szexuális bántalmazást átélt gyermekek jogaiért küzdő aktivista szerint felháborítóak ezek az ítéletek. “Hogy hozhattak ennyire botrányos ítéletet? Úgy gondolom a társadalom megérdemli, hogy a bírói testületek elhatárolódjanak ezen képviselőik döntéseitől.”
Jed Horne, az Új-Dél-Walesi Meleg és Leszbikus Jogvédő Szervezet vezetője is hasonlóan vélekedett. “Nem csupán az a probléma, hogy a melegek küzdelmeihez hasonlítják a szexuális zaklatást elkövetőkét, hanem a társadalom azon tagjait is megalázzák, akik ilyet már átéltek életük során.”