Gazdasági partnerségről és haditechnikai eszközök kölcsönös kereskedelmének lehetőségéről kötött megállapodást Japán és Ausztrália – adta hírül a Reuters. A szerződés aláírása után tartott sajtótájékoztatón rengeteg kérdés hangzott el egy jelen sem lévő országról: Kínáról. A megállapodás katonai részének ugyanis nemcsak azért van nagy jelentősége, mert a japánok a második világháború óta nem igazán kötöttek ilyen szerződéseket, hanem azért is, mert pont Kína miatt érzi úgy a szigetország kormánya, hogy katonai együttműködéseket kell építenie.
A Japán és Kína közti szigetvilágon régóta vitatkozik a két ország, ez utóbbi pedig egyre határozottabban követeli, hogy Japán ne érvényesítse befolyását ezeken a területeken. A parti őrség villongásain és a kölcsönös üzengetésen túl komoly következménye a vitának egyelőre nem volt, de Japán amúgy is rosszul áll haditechnikában: a számukra vesztes második világháború óta nem sokat költöttek katonai fejlesztésekre.
Abe Sindzó japán miniszterelnök másfél évvel ezelőtti hatalomra kerülésekor viszont kijelentette, hogy ennek vége, az ország fejleszteni fogja hadseregét. A kínai fenyegetés miatt amúgy is körbeudvarolta a csendes-óceáni régió államait – az Ausztráliával kötött szerződés is beleillik ebbe a sorba.
Ausztráloknak is kapóra jött a japán közeledés. A kontinensnyi méretű ország egy lopakodó-tengeralattjáró flotta építéséről határozott nemrég – ha hozzájutnak a japán csúcstechnikához, akkor nyilván jól járnak. Az új ausztrál tengeralattjárók feladata egyébként az Indiai-óceán térségének megfigyelése lenne. Ezeken a vizeken Kína is elég aktív volt az utóbbi évtizedekben.
Abe Sindzó udvariasan ennyit válaszolt az újságírók Japán és Kína viszonyával kapcsolatos kérdéseire: “ajtónk nyitva áll a tárgyalások folytatására, őszintén remélem, hogy Kínában is ez a helyzet.”