Tuvalu, Nauru és Vanuatu független államok a Csendes-óceánban, így tagjai az ENSZ-nek tehát szavazati joggal bírnak. Közgyűlési szavazások alkalmával tehát a 10 ezer fős Tuvalunak ugyanakkora szava van, mint a több mint másfél milliárdos Kínának.
Ezzel persze okosan gazdálkodnak is: a gyakorlatban humanitárius segítség és vagy gazdasági segítségnyújtás fejében úgy szavaznak, ahogyan azt a nagyobb államok szeretnék. És vajon mekkora összeggel lehet megvásárolni egy kisvárosnyi ország támogatását? Súgunk: a Naurunak adott 50 millió dollárt egyes üzletemberek zsebből kifizetik. Az ilyen megállapodások után az ENSZ-ben Oroszországon kívül Nauru, Tuvalu és Vanuatu is elismerte a Grúziából kiszakadt Abháziát és Dél-Oszétiát.
Az elmúlt idők történései viszont megfordították a szelek irányát a Csendes-óceánon. Korábban Vanuatu, most pedig Tuvalu is visszavonta, hogy elismerné a kiszakadt régiókat. Vélhetően elapadt az Abháziából Vanuatunak folyósított segély… És most hétfőn ugyanez történt Tuvaluban is. Ők most a Nyugatot választják Oroszország helyett, de a gyakorlatban Grúzia által ajánlott összegre Abházia nem tudott rálicitálni: Abháziának arra sincs pénze, hogy felújítsa a vécéket a külügyi irodában, nemhogy több millió dollárt fizessen különböző országoknak csak azért, hogy elismerje őket.