1. A kókuszdió mentette meg John F. Kennedy életét
Mielőtt az Egyesült Államok elnöke lett volna, Kennedy a haditengerészetben szolgált. A második világháború csendes-óceáni színterén harcolt, amikor 1943-ban hajójukat elsüllyesztette egy japán hadihajó. Tíz társával megmenekültek és egy Salamon-szigetek környékén értek partot a mentőcsónakkal, ahol helybéliek segítettek rajtuk. Kennedy tudta, hogy csak egy módon tudnak üzenni a társaiknak: szöveget kell vésniük egy kókuszdióra és vízre bocsátani. “NAURO SZIG… PARANCSNOK…ŐSLAKÓK TUDJÁK A POZÍC…11 TÚLÉLŐ…KIS CSÓNAK KELL…KENNEDY” – ezzel a szöveggel dobták az óceánba kókuszt, melyet egy közeli szigetre sodort a víz. Ott már értesíteni tudták az amerikai haditengerészetet, így végül megmenekültek. A termést aztán konzerválták és a Fehér Házban is az íróasztalán tartotta Kennedy.
2. Halálosabb a cápáknál?
Egy városi legenda szerint évente húsz ember halálát okozzák cápák, míg 150-nek a fejükre hulló kókuszdió a nemezise. Ez egy 1984-es újságcikk alapján terjedt el, melyet dr. Peter Barss írt, aki a térségbeli országok kórházaiban rengeteg pálmafa alatt szerzett sérüléssel találkozott. Ő azonban nem írt számokat, csupán a termés veszélyeire hívta fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy nincsenek adatok, hogy hány ember halálát okozza a kókusz, nem érdemes egy pálmafa alatt aludni.
3. Kókusz-bombát használtak a második világháborúban
Egy amerikai ezredes visszaemlékezése tartalmaz egy érdekes részt, mely szerint a fülöp-szigeteki csatában a japánok kókuszdióból készült bombákat is használtak. A cikk szerint a súlyos utánpótláshiánytól szenvedő japánok ügyesen kivájták a diót, robbanószert és savat helyeztek el benne, majd az amerikai katonákra dobták. A visszaemlékezés szerint a félelmetes robbanás ellenére csak kisebb károkat volt képes okozni a “csodafegyver”.
4. Páncélnak sem utolsó
Ma már a ruhaipar is felhasználja a termés rostjait, azonban kevésbé ismert, hogy a csendes-óceáni szigetek őslakói páncélt készítettek maguknak belőle. A képen látható múzeumi darab sisakot, első-, hátsó testpáncélt, egyfajta kabátot, lábszárvédőt is tartalmaz és a kard elkészítéséhez sokszor cápafogat használtak.
