Burundiban 2015-ben tartják a parlamenti és a helyi választásokat. Az un. „Független Választási Bizottság” néhány alapszabályt már rögzített. Például: az ellenzéki pártok nem indíthatnak jelölteket a helyi választásokon. Ezek eredménye tehát már most borítékolható. A belügyminiszter pedig most a parlamenti voksolás előkészületeivel kapcsolatban jelentett be új szabályokat. Például azt, hogy az ellenzéki pártok csakis a voksolást megelőző két hetes, hivatalos kampányidőszakban kampányolhatnak. Ezzel gyakorlatilag betiltotta az ellenzéki formációkat, hiszen bármilyen párt bármilyen megnyilvánulását kampánynak lehet minősíteni. Burundiban egyébként a belügyminiszter egyben a pártpolitikai ügyekkel megbízott kormánytag – ez jól illusztrálja a rezsim jellegét. Pierre Nkurunziza államfő már rengeteg bírálatot kapott Obama amerikai elnöktől, más nyugati állam- és kormányfőktől, az ENSZ-től, az EU-tól és a nemzetközi jogvédő szervezetektől. Ezek burundi képviseleteit egyébként nem rég Nkurunziza elnök a „külső ellenség által irányított” álcivil szervezeteknek nevezte. Az ellenzéki tevékenységet tovább korlátozó döntés kapcsán is nyilván lesznek újabb tiltakozások. De ezek nem zavarják a burundi államfőt, aki jól tudja: amíg fenn tudja tartani a relatív belső stabilitást, vagyis nem folyik vér az utcákon, addig csak erőtlen szóbeli kritikára számíthat, a külvilág valójában tudomásul veszi, hogy a demokratikus díszletek mögött egy diktatúra működik.