Mi a közös az ISIS-ben és a mexikói drogkartellekben?

„Százakat fejeznek le, megcsonkított holttestek szolgálnak elrettentésül azoknak, akik ellenszegülnek hatalmuknak. Behálózták a helyi közigazgatást, és növekvő befolyásukkal párhuzamos államokat építettek. Munkát adnak azoknak az elszegényedett tízezreknek, akik hitüket vesztették a korrupt és elnyomó kormányokban. Fiatalok sokaságát szervezik be törvénytelen akcióikba”

– írja Rebeca Gordon, akinek megállapításaiban az a figyelemreméltó, hogy az Iszlám Állam és a mexikói drog-kartellek esetében egyaránt tökéletesen megállják a helyüket. Legyen szó az ISIS-ről vagy a szervezett bűnözésről – Gordon szerint – e szörnyeket az USA felelőtlen és kudarcot vallott kül- és belpolitikája hívta életre.

Gordon szerint kevés kétség férhet ahhoz, hogy az USA déli határvidékén, akárcsak Szíriában és Irakban, több százezer áldozatot követelő háború zajlik, amely ésszerű szociális, bevándorlási és drogpolitikákkal elkerülhető lett volna.

„Az afganisztáni és az iraki háború során az USA szelet vetett, és az ISIS viharát aratta. Ugyanez történt Mexikóban a drogháború esetében, amely új és jövedelmező távlatokat nyitott a kartellek előtt” – írja Gordon. “Az Egyesült Államok fegyveres erői közvetlenül részt vállalnak a mexikói drogháborúban, amely kitűnő indokot szolgáltatott az ország rendfenntartó szerveinek militarizálásához” – folytatja Gordon.

Tény, hogy a Mexikót sújtó – a nemzetközi drogkereskedelemhez köthető – erőszakot jórészt a kábítószerből származó pénzeken vásárolt, az USA-ból származó fegyverek táplálják, amelyek beszerzéséhez a forrásokat az észak-amerikai kábítószerpiac által termelt dollármilliók biztosítják A nemzetközi kábítószer-kereskedelmet vizsgáló szakértők jó része egyetért abban, hogy a feketegazdaság két legjövedelmezőbb ága a kábítószer- és a fegyverkereskedelem, amelyek általában kéz a kézben járnak.

Különösen igaz ez az USA és Mexikó faramuci kapcsolatára, mivel a déli szomszédnál – ahol mindennaposak a kartellekhez köthető leszámolások és gyilkosságok – papíron rendkívül szigorú törvények szabályozzák a fegyvertartást.

Azonban míg a Dél-Amerikából északra exportált kokain, meta-amfetamin, ópium, heroin és marihuána az USA határát átlépve tízszerezi meg értékét, addig az Egyesült Államokban szinte korlátozás nélkül hozzáférhető fegyverek éppen az ország déli határát elhagyva, Mexikóban hoznak milliókat azoknak, akik piacra dobják őket.

Így pedig a feketepiac keresleti és kínálati törvényei a jelen valóságban egyfajta megtörhetetlen ördögi kört alkotnak, amelyben az USA-ban értékesített drogok pénzelik a kartellek további fegyverkezését és térnyerését, amely üzleten egyébként még a törvényes bizniszt folytató érdekcsoportok is jól keresnek. Nem elhanyagolható tény, hogy az USA jól menő fegyvergyárainak illusztris kliensei között ott találjuk a mexikói kartelleket, amelyek drog-millióit bizonyítottan az olyan jól menő, patinás pénzintézetek öltönyös-nyakkendős hivatalnokai mossák tisztára, mint a  HSBC.

„Ahogy az USA afganisztáni és iraki kalandja nagyban hozzájárult a nemzetközi terrorizmus és a szélsőséges iszlám térnyeréséhez, úgy a drogháborúnak nevezett színjáték megsokszorozta a kartellek befolyását és hatalmát” – zárja sorait Gordon.

Több mint egy évtizeddel a terrorellenes háború meghirdetése után – ellentétben a 2001-es képpel – ma a Közel-Keleten Washington és szövetségesei egy valós terrorista “állammal” állnak hadban. A kábítószerek ellen viselt háború pedig aligha tud néhány százezer áldozaton, több millió menekültön, valamint az egyre olcsóbb, jobb minőségű és könnyebben hozzáférhető drogokon túl más eredményt felmutatni. Arról már nem is beszélve, hogy immár legális marihuána bűzlik – vagy éppen illatozik – Washingtonban, Coloradóban és Kaliforniában is. Persze ez már nem segít azokon a latin-amerikai vagy éppen közel-keleti milliókon, akik immár alulról szagolják az ibolyát.

(Fotó:GettyImages)