Szijjártó: Aki elsőként fektet be Afrikában, jelentős profitra tehet szert

Nemrég született döntés a déli nyitásról, hiszen látszik, hogy amilyen szerepet Ázsia betöltött a világgazdaságban, azt a közeljövőben Afrika tölti be. 2011-ben Afrika átlagos növekedési üteme 5 százalék felett volt, és 2050-re a kontinens népessége megduplázódik. Ahogyan az afrikai országok elérik a fejlődés következő grádicsait, egyre vonzóbb befektetési és exporthelyszínné válnak. Ezt ismerte fel az Európai Unió is, mely vezető szerepre törekszik az afrikai kontinenssel való együttműködésben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 reggeli műsorában.

Hozzátette: az erős gazdasággal rendelkező európai országok egymás után alkotják meg Afrika-stratégiájukat. Németország külügyminisztere az elmúlt évben négyszer járt Afrikában, és kiemelt figyelmet fordít a kontinensre Nagy-Britannia és Franciaország is. A magyar déli nyitás stratégiája európai visszaigazolást kapott. Végre nem loholunk az események után, hanem a globális folyamatokat figyelembe véve hoztunk stratégiai döntést – fogalmazta meg a külügyminiszter.

Afrikában “jelentős a nyersanyagkincs”, aki elsőként fektet be, “jelentős profitra” tehet szert. Magyarország részéről elsősorban a vízgazdálkodási, a mérnöki, az informatikai, az élelmiszer-ipari technológiai szolgáltatások jöhetnek szóba – hangoztatta.

Döntöttünk arról, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Unió-Afrika Alaphoz, melyet 2007-ben hozott létre az Európai Bizottság és kilenc tagállam. Ehhez 3 millió euróval járulunk hozzá az Eximbankon keresztül. Ezáltal helyet kapunk az alap irányító testületében is, és könnyebben helyzetbe tudjuk hozni a magyar vállalkozásokat a térségben – magyarázta Szijjártó Péter, aki megemlítette azt is: az Eximbank még az idén csatlakozik a Világbank azon alapjához, mely afrikai bankokba fektet be.

A külügyminiszter beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok katonai főparancsnokságától olyan felkérés érkezett, hogy Magyarország 150 katonával járuljon hozzá az Iszlám Állam elleni nyugati koalícióhoz. Elsősorban biztosítási, őrzés-védelmi feladatokról van szó. A felkérés Kurdisztánra vonatkozik, mely jelenleg Irakban a legbiztonságosabb. A cél az, hogy az év végére az iraki, illetve a kurd-pesmerga haderő kerüljön abba az állapotba, hogy meg tudja védeni magát, illetve Irak területi szuverenitását.

Szólt arról is: az a tapasztalatunk, hogy egyesek visszaélnek a menedékkérelem adta jogszabályi lehetőségekkel. A jelenlegi uniós szabályok szerint, ha valaki menedékjogot kér, annak elbírálásáig szabadon mozoghat az adott területen. Most sokan vannak, akik menedékjogot kérnek, majd távoznak az országból, és ilyenkor az eljárást lezártnak kell tekinteni, mielőtt befejeződne. Ez az európai uniós tagországok között is egyfajta tehermegosztást eredményez, ebben az ügyben az egyes tagállamok más-más mértékben érintettek.

Szijjártó Péter hangoztatta: azt javasolta az Európai Bizottságnak, dolgozzanak ki javaslatokat arra, hogy visszaszorítsák a menedékjoggal visszaélők számát.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: a keleti partnerség szempontjából vízválasztó lesz a májusi rigai csúcstalálkozó, tekintettel arra, hogy Európának nemcsak politikai, hanem gazdasági érdeke is a kapcsolatok szorosabbra fűzése a programban érintett országokkal. Zajlik a regionális gazdasági-kereskedelmi integrációknak egy globális versenye, Európa ebből nem maradhat ki, és evidens, hogy elsősorban a keleti partnerség országaival kellene felépíteni egy olyan együttműködést, ami nekünk gazdaságilag is jó. “Mi egy sokkal ambiciózusabb és bátrabb döntéssorozatot várunk Rigától, mint ami most az előkészületekből látszik. A Belorussziához való viszonyulásunkat “érdemes lesz átgondolni, tekintettel arra, hogy az ukrajnai válság megoldásában ez az ország fontos diplomáciai erőfeszítéseket tesz” – hangoztatta.

Forrás: MTI