Hat guantánamói fogoly telepedhet le Uruguayba

Az Egyesült Államok kormány bejelentette, hogy hat Guantánamón őrzött foglyot enged szabadon, és Uruguayba küldi őket, hogy ott telepedjenek le. A Pentagon nyilatkozata alapján közülük négyen szírek, valamint egy tunéziai és egy palesztin.

A hat férfit úgy tartották számon, mint hat fegyverest, akik az Al-Kaidához szorosan kötődnek, ám vádat ellenük soha nem emeltek. Az uruguayi elnök, Jose Mujica úgy döntött, hogy humanitárius okokból befogadja őket, ám a költözéssel meg kellett várni a múlt hónapban lezajlott választásokat.
A Pentagon kijelentette, hogy „az Egyesült Államok hálás Uruguaynak azért, hogy támogatja az amerikai politikát annak érdekében, hogy a guantánamói fogolytábort mielőbb be tudjuk zárni.” Barack Obama elnök többször tett már ígéretet arra nézve, hogy bezárja a 2002-ben nyitott tábort Kubában, ahol bírósági ítéletek nélkül tartanak fogva ellenségesnek nyilvánított harcosokat.
Továbbra is 136 olyan fogvatartott van a táborban, akiknek nincs hova menniük, mert törölték a szabadon engedésük folyamatát, lévén azok az országok, ahova ők mennének nem biztonságosak, a berendezkedésük instabil, így ezeknek az embereknek a hazatérése sem számukra, sem pedig az USA számára nem biztonságos.
Az amerikai kormány meg is nevezte a most szabadon engedett férfiakat. Ahmed Adnan Ahjam, Ali Hussain Shaabaan, Omar Mahmoud Faraj, Abdul Bin Mohammed Abis Ourgy, Mohammed Tahanmatan, és Jihad Diyab telepedhet majd le Uruguayban. Nekik elvben már 2010 óta meg volt a joguk a szabadulásra, ám nem tudták őket hazaküldeni.
Eddig több, mint 50 ország fogadott be volt guantánamói foglyokat, ám Dél-Amerikában El Salvador az egyetlen ország, amelyik valaha is menedékhelyet nyújtott volna; 2012-ben ketten érkeztek Guantánamóból. Ugyanakkor egy közvélemény kutatás azt mutatta ki, hogy a megkérdezett uruguayi lakosok 58%-a ellenzi, hogy volt foglyok érkezzenek az országukba.
Maga az elnök, Mujica tíz évig volt börtönben igen mostoha körülmények között az uruguayi katonai uralom alatt az 1970-es és 80-as években.

Fotó: Europress/Getty

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez