1989. október 6-án halát meg Bette Davis amerika szinésznő.
1908. április 5-én született a Massachusetts állambeli Lowell-ben. Családja protestáns, felmenõik angol francia és walesi származásúak. Hamar eldöntötte, hogy színésznő lesz és végül felvették a John Murray Anderson School of Theatre-be, ahol táncolni tanult. 1929-ben debütált a Broadwayn, ahol a Universal Studios ügynöke felfigyelt rá és meghívta őt egy próbafelvételre. Első szerepét a “The Bad Sister” című filmben kapta, amit jó pár sikertelen követett.
A Universalnál felmondták a szerződését, ám George Arliss segítségével a Warner Bros.-hoz került, és megkapta a “The Man Who Played God” főszerepét. 1934-ben az “Of Human Bondage”-ban játszott gonosz Mildred Rogers szerepéért már kritikusai is elismerték. Remekelt ugyanis a gonosz asszony szerepében, amit oly sokan utasítottak vissza színésznő társai. Mikor ezért az alakításért nem jelölték Oscarra, egész Hollywood mellé állt és bár nem hivatalosan, de megkapta a jelölést. A díjat végül 1935-ben megkapta, a Dangerous-ben játszott színésznő, Joyce Heath szerepéért. Ezért az alakításáért már minden kritikus felnézett rá és elismerte tehetségét.
1938-ban a “Jezebel”-ben nyújtott alakításáért megkapta második Oscarját és karrierje csúcsához ért: az 1940-es “All This and Heaven Too” kasszasiker lett és a “The Letter”-ben a házasságtörő, gyilkos nő megformálásával rengeteg elismerést zsebelhetett be. Ekkorra már ő volt korának egyik legnagyobb sztárja és a Warner Bros. legfoglalkoztatottabb színésznője, kitartása a korai visszautasítások ellenére tehát kifizetődőnek bizonyult.
1941-ben ő lett az első női elnöke az Academy of Motion Picture Arts and Sciences társaságnak, de kivált, miután radikális változtatási terveit elutasította a többi tag. 1942-ben a Pearl Harbor után Bette háborús kiadványok eladásával segítette az Amerikai Hadsereget, két nap alatt több, mint kétmillió dollár segélyt szerezve annak. Cary Grant és Jule Styne segítségével átalakított egy régi hollywoodi nightklubot, és megnyitotta a sikeres Hollywood Canteen-t, ahol sztárok szórakoztatták a katonákat. Ezért a tettéért megkapta a Distinguished Civilian Service Medal díját, ami az Amerikai Honvédelmi Szövetség legmagasabb kitüntetése.
1947-ben megszületett első gyermeke, Barbara. Az ezt követő filmek, a “Mr. Skeffington”, “Winter Meeting” és a “June Bride” nem lettek nagyon sikeresek, és a forgatásokat megnehezítette Bette egyre problémásabb viselkedése és a többi színésszel folytatott állandó viszálykodás. 1950-ben elvált Sherrytől és hozzáment Gary Merrill színészhez, aki nevére íratta Barbarát és együtt örökbefogadtak egy kislányt is, akit Margotnak neveztek el. 1962-ben elvállalta a “What Ever Happened to Baby Jane?” főszerepét, amely hatalmas siker lett.
Ezután csak ritkán játszott mozifilmekben, inkább a televíziózás felé fordult, és az 1979-es “Strangers: The Story of a Mother and Daughter” címû tévéfilmben nyújtott alakítását Emmy díjjal jutalmazták. Hosszú és fájdalmas betegség után végül Franciaországban hunyt el.