Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk vele, hogy miután a 2014 novemberi időközi választások valamennyi indulója ismertté vált, a két nagy párt, a demokraták, és a republikánusok az előttünk álló kampányidőszakban már kizárólag az ellentétes politikai oldalt képviselő ellenlábasukkal szemben kell, hogy készüljenek (már, ahol indul ilyen.)
November 4-én a különböző államokban 33 szenátori szék mellett, mind a 435 képviselőházi törvényhozó-pozíció tekintetében választani fog az Egyesült Államok (emellett számos kormányzói és fontosabb polgármesteri tisztség esetében is lesz voksolás.)
Ezzel kapcsolatban a Vox gyűjtött össze néhány tényt, amit érdemes tudni összességében az idei időközi választásokról. A korábban közölteken túl a következőket lehet még megállapítani:
– A republikánusok idén valószínűleg visszaveszik a Szenátust
A témával foglalkozó előző cikkünkben elsősorban a Képviselőházról (alsóház) közültünk megállapításokat. A Szenátusban (felsőház) várható többség számolgatásánál viszont bizonyos tényezők különböznek. Először is a Képviselőházzal ellentétben itt minden alkalommal csak a törvényhozók harmada (33 a 100-ból) kerül megmérettetésre. Az idei évet tekintve a szenátorok ezen csoportja 2008-ban kapott mandátumot, ami a demokraták népszerűségét tekintve kiemelkedő év volt, szemben a mostanival. Abban az esztendőben 20 helyet sikerült elhozniuk, amiből jelenleg teljesen védekező helyzetbe kényszerítve kellene megtartaniuk minél többet. Ha a 33 párharchoz hozzászámítjuk még azt a 3 előrehozott (lemondás vagy haláleset következtében megrendezett) választást, amit szintén most novemberben tartanak összesen 17 demokrata jelöltnek kellene győznie. Erre pedig kevés esély van a jelenlegi körülmények között. A Szenátust tekintve tehát nagyobb az esélye a többséget birtokló párt kilétének megváltozására, de egyben sokkal szorosabb eredmény is várható.
– A republikánusok 2016-ban valószínűleg el fogják veszíteni a Szenátust
2016 még messzebb van, így természetesen nehezebb jóslatokba bocsátkozni. Ami viszont tény, ha az előbbi állítás beigazolódik, a demokratáknak vigaszt jelenthet, hogy 2016 után könnyen ismét övék lehet az Egyesült Államok törvényhozásának felsőházi többsége. Az ok egyrészt az előbbinek a fordítottja: a szóban forgó szenátusi székért folyó legutóbbi választási év (2010) kivételesen kedvező volt a republikánusoknak. Ez aligha ismétlődhet meg, különösen nem egy olyan évben, amikor egyszerre elnökválasztást is tartanak (- ahogy korábbi cikkünkben írtuk, ezekben az években a demokraták szimpatizánsai nagyobb arányban jelennek meg az urnáknál, mint amikor „csak” törvényhozókra voksolnak).
– A Legfelsőbb Bíróság átlagéletkora 68 év
A szenátusi és képviselőházi többség alakulásának relatív kiszámíthatósága miatt több elemző az utóbbi évtizedek egyik legjelentéktelenebb időközi választásnak nevezi az ideit. Gondolva itt arra a számításra is, hogy ha most el is veszítik a demokraták a Szenátust, 2016-ban újra övék lesz a többség, és ezzel visszaáll a jelenlegi helyzet. A fenti tény eredményeként azonban könnyen elképzelhető, hogy nem lesz igazuk ezeknek az elemzőknek. A Legfelsőbb Bíróság személyi összetételében esetleges halálozások, vagy nyugdíjba vonulás esetén változások jöhetnek a közeljövőben. Az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testületének tagjait az Elnök nevezi ki, de szükséges a Szenátus jóváhagyása. Ha itt valóban a republikánusok kerülnek többségbe idén, megvétózhatják Obama jelöltjeit a következő két esztendőben. Tekintve, hogy a bírók általában 20 év fölötti időszakot töltenek a rangos pozícióban a 2014 és 2016 közötti időszak hosszú időre meghatározhatja a következő évtizedeket a három fő hatalmi ág egyikét tekintve.
– 36 államban kormányzót is választanak
Ebben az időszakban sokkal nagyobb figyelmet kapnak a képviselőházi és szenátusi helyekért folytatott küzdelmek, pedig a legtöbb államban nagyobb arányban vannak azok, akik számára fontosabb kormányzójuk személye. Jelenleg 29 republikánus tölti be ezt a posztot, a 21 demokratával szemben. A 36 állam közül melynek vezetőjét idén újra megválasztják, 23-nak az első embere tartozik előbbi párthoz. Az előrejelzések szerint az arányok nem fognak jelentősen módosulni idén, de bizonyos helyeken lehetnek változások a legutóbbi voksolás eredményéhez képest a győztes jelölt pártját tekintve. Az események kimenetele azért is fontos lehet, mert az Egyesült Államok elnökei gyakrabban érkeznek a kormányzói rezidenciákról, mint kongresszusi pozíciókból.
Ehhez kapcsolódóan a Vox cikke zárószavaiban kiemeli az állami szintű, illetve a helyi politika fontosságát. Az egyes államok, körzetek, városok, kisebb kerületek törvénykezésében igen nagy szerepük az ott megválasztott képviselőknek, polgármestereknek, tanácsosoknak. Az itt folyó jogalkotásban résztvevők megválasztásánál a részvételi arány igen alacsony a legtöbb államban, és a médiában is rendkívül alulreprezentáltak az erről szóló hírek a pozícióhoz kapcsolódó hatalomhoz képest. Amellett, hogy kik lesznek szövetségi szinten az Egyesült Államok újonnan megválasztott vezetői a helyi szinten hatalomhoz juttatott politikusok kiléte legalább annyira fontos lesz az őszi események végkimeneteleként.