Barack Obama tegnapelőtti (magyar idő szerint tegnap hajnali) beszédét, melyben az ISIS (más néven ISIL vagy IS) nevű terrorista szervezet elleni stratégiát vázolta az amerikai nép, és egyben a világ előtt, igen nagy várakozások előzték meg. Az azóta eltelt időben sokan sokféleképpen elemezték, és fogják még elemezni az elhangzottakat, és a különbségek nem csak az attitűdbeli eltérések miatt figyelhetők meg. Az elnök a témához képest valóban sok mindenre kitért a nem egészen negyedórás monológjában, így nem meglepő, hogy a visszhangok is nagyon sokrétűek.
A Washington Post egyik blogján Chris Cillizza 5 dolgot emelt ki a beszédből:
– A megnyugtató parancsnok: Obama a közelmúlt kül- és biztonságpolitikai sikereivel kezdte beszédét. Kiemelte, az al-Káida elleni sikeres harcot, melyet többek között Oszáma bin Láden, és a csoport más vezetőinek megölésével igazolt, valamint hangsúlyozta, hogy sikerült befejezni a háborút Irakban és Afganisztánban. Ezt követően levonta a konklúziót: „Amerika nagyobb biztonságban van, hála katonáinknak és terrorelhárításunknak” – mondta. A mondat elkerülhetetlenül kiált a kérdésért: ha az ország biztonságosabb, miért kéri most mégis az elnök a közvélemény támogatását katonai akciókra?
– ISIL 1.1: Obama pontosan tudja, hogy az amerikai polgároknak kevés fogalmuk van róla mi is az ISIS/ISIL/IS, és miért jelent veszélyt számukra. Ezért rendkívül egyszerű, könnyen érthető, valamint nagy hatással és meggyőző erővel bíró mondatokkal írta le a csoportot: „Fogva tartott embereket végeznek ki.” „Gyerekeket ölnek, nőket erőszakolnak, és kényszerítenek házasságba.” – mondta az elnök. Mindez fontos, hogy „eladhassa” az embereknek az újabb beavatkozást, amit az ISIS elleni „átfogó és folyamatos” harcnak nevezett. A közvélemény valóban rendkívül belefáradt már a külföldi hadviselésbe, így a támogatásuk elnyerése szempontjából indokoltak a velős, ütős kifejezések.
– Nem, nem, nem ez nem Irak: A beszédet végig áthatotta az üzenet, mely szerint a mostani események egyáltalán nem hasonlítanak az iraki háború történéseihez. Kétszer is elhangzott, hogy amerikai csapatok többé nem fognak iraki földre lépni. Obama gondosan kerülte, hogy az ISIS elleni harcot háborúnak, vagy akár fegyveres konfliktusnak nevezze. Helyette a „terrorellenes hadjárat„ kifejezést használta. Rávilágított, hogy a következő katonai lépések teljesen összeegyeztethetőek az Egyesült Államok eddigi fellépésének karakterisztikájával: leszámolni a terrorizmussal (megemlítette Jement és Szomáliát), valamint támogatni a segítségre szoruló szövetségeseket a harcban.
– Egyedül is belevágok, de csak ha muszáj: Az elnök világossá tette, hogy teljes mértékben fel van hatalmazva a stratégia végrehajtására, melyben nem kötik formális jóváhagyások. Leszögezte viszont, hogy számít a Kongresszus jóváhagyására, és kérte a törvényhozást, álljon mellé a harcban. Az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozva így fogalmazott: „Hiszem, hogy akkor tudunk a legerősebbek lenni egy nemzetként, ha az Elnök és a Kongresszus együtt tud működni.”
– Amerika No. 1: Obama utolsó mondatai egy külön szónoklatként is felfoghatók, mely a hasonló értékeket vallók magasztalásából, és az ellenlábasok leszólásából állt, az Egyesült Államok kivételességét, és vezető szerepének tényét erősítve ezzel. „Amerika a Föld bármely nemzeténél jobb helyzetben van, hogy a világ vezető hatalma legyen a jövőben is” – fogalmazott. Zárszavában kitért az USA kulcsszerepére más világszintű kihívásokban (az orosz-ukrán konfliktus vagy az Ebola-járvány) is. Cillizza úgy fogalmaz cikkében, Ronald Reagannek nagyon tetszett volna a beszédnek ez a záró része, ezzel párhuzamot vonva a néhai elnök korabeli kijelentéseivel.
Barack Obama teljes beszéde itt megnézhető, illetve elolvasható: