Míg akár még csak tíz éve is a republikánus politikusok a rendvédelem mellett álltak ki, amikor valamelyik amerikai városban a feketék erőszakos tüntetéseket tartottak a rendőri erőszak ellen, most a keménykezű rendőrség ellen lépett fel Rand Paul, 2016-os elnökválasztás egyik esélyes jelöltje. Hozzáállása a szavazófülkékben hozhatja meg eredményét.
A libertáriánus gyökerekkel rendelkező kentuckyi szenátor a megszokott republikánus reakcióval ellentétes nyilatkozatokat tett, miután a rendőrgolyóktól meghalt fegyvertelen fekete 18 éves fiú megölése után kezdődött tüntetések elszabadultak, és fosztogatásoktól kísért zavargássá váltak. Rand Paul ugyanis nem a rendőrség mellett állt ki, és a tüntetők mellett kiálló emberekre nem a “gyenge a bűnözőkkel szemben” bélyegét sütötte, ami az elmúlt évtizedekben egyenes út volt a fehér munkások szavazatainak megnyerésére.
Éppen ellenkezőleg. Paul kikelt az ellen a gyakorlat ellen, hogy a rendőrséget a kormány katonai eszközökkel és fegyverekkel látja el, ami szerinte szembe megy azzal, amit az amerikai emberek akarnak, és ami szép lassan az amerikai szabadságjogok elvesztéséhez vezet. Ami, mint elmondta, sokkal nagyobb arányban érinti a kisebbségeket. “Az afro-amerikaiaknak lehetetlen azt érezniük, hogy a kormányzat kifejezetten őket támadja”, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai börtönök “teli vannak fekete és barnabörű férfiakkal és nőkkel, akik szokatlanul hosszú és kemény büntetésekre lettek ítélve”.
Ezt már régóta szajkózzák liberálisok, valamint jogvédő szervezetek, de a Republikánus Párt egyik elnökjelöltségre esélyes politikusától hallani meglepően szokatlan, sőt akár még csak egy évtizede is politikai öngyilkosságnak számított volna, mert a párttagok ellenszenvét vívta volna ki. Politikai elemzők szerint Paul ezzel a fiatalokat, valamint a kisebbségeket akarja megnyerni, akiknek szavazataira kétségbeesetten szüksége van a republikánusoknak, ha életben akarnak maradni. Paul több más kérdésben – mint például a marihuána legalizálása, a nemzetbiztonsági hivatal megfigyelései vagy az igazságrendszer reformja – is olyan pozíciókat képvisel, ami szinte teljesen ellentétes a megszokott republikánus állásponttal. Ami még akár esélyessé is teheti az elnökválasztáson.
Igazán megmagyarázhatja Paul fergusoni álláspontját, hogy az Egyesült Államokban jelentősen javult a közbiztonság, és a bűnözése kérdése már nem számít a választók számára olyan fontos kérdésnek, mint a ’90-es években, amikor még Bill Clintonnak is a “kemény vagyok a bűnözőkkel szemben” hozzáállással sikerült megnyernie az elnökválasztásokat. 2012-ben már csak mindössze a szavazók két százaléka nevezte a bűnözést “az országot veszélyeztető legfontosabb problémának”, miközben ’94-ben ez a szám még 37 százalék volt. Így Paulnak már van lehetősége arra, hogy kikeljen a túlzóan kemény büntetések, és a keménykezű rendőrségi fellépés ellen.