Féléves volt, amikor a második világháború után anyja egy michigani ház bejárati ajtajánál hagyta. 53 éves, amikor ezt megtudta. Azóta keresi rokonait, mindhiába. De nem adja fel.
A New Jerseyben élő Julie Himebaugh azt mindig is tudta, hogy az őt nevelő házaspár örökbefogadta őt, de csak 1999-ben, az örökbefogadási papírok kikérése után tudta meg, hogy egyáltalán nem lehet tudni, hogy kik voltak a szülei. Ekkor már mostohaszüleit sem tudta kifaggatni, mert már mindketten elhunytak. Hivatalos rendőri iratok sem maradtak, amelyek segíthettek volna rokonai felkutatásában, a megtalálásának körülményeiről beszámoló dokumentumokat ugyanis már megsemmisítették.
Ami maradt, csak a korabeli újságcikkek. Azokból kiderült, hogy nagyjából féléves volt, amikor egy 15 éves lány megtalálta a michigani Ludingtonban álló házuk ajtaja előtt megtalálta 1946 május 7-én. Takarójára egy papírlap volt mellékelve, amit a gyerek édesanyja írt, közölve, hogy a lány apja – akivel a szülők ellenkezése ellenére házasodott össze miután elszöktek otthonról – a második világháborúban harcolva életét vesztette, és bár próbálta elfelejteni férjét, nem bírt nélküle élni, és közölte: öngyilkosságra készül. De kislányát “egy jó protestáns családban” szeretné elhelyezni.
Az a korabeli nyomozások ellenére nem derült ki, hogy ki volt az anya. A kisbabának egy bíró és egy szociális munkás adott nevet – akiket Juile-nek sikerült a származása felderítésére elkezdett nyomozása közben sikerült megtalálni – és nagyjából egy évvel később örökbefogadta mostohacsaládja, akik között saját elmondása szerint csodás gyermekkora volt. De veleszületett kíváncsisága nem hagyta nyugodni, és mindenáron meg akarta tudni, kik voltak biológiai szülei. De folyamatosan akadályokba ütközött.
“Nincsen egy név amiből kiindulhatnánk, így nehéz keresni” – mondta el a most 68 éves nő a Detroit Free Pressnek, hozzátéve: “Nincsen anyja neve, születési hely és születési idő, amiket egy örökbefogadásnál általában tudni lehet.” Négy éve kapott egy névtelen tippet, hogy kérdezzen meg egy boltos Ludingtonban, de az nem vezetett sehova. Idén tavasszal DNS-vizsgálattal próbálkozott, amelyből kiderült, hogy 97 százalékban európai, főleg brit ősökkel rendelkezik, és az eredmények alapján megtalálták egy másodunokatesvérét, és még egy lehetséges unokatestvért, de végül ez a nyom sem vezetett sehova.
A nő lánya elmondta: anyja egymás után ütközött az akadályokba az elmúlt évek alatt, amikor születésének körülményeinek rejtélyét próbálta megoldani, de nem akarja, hogy feladja. “Mindig ezt tanította nekünk: soha ne add fel”