A 2016-os választásokon a legfiatalabb szavazók azok lesznek, akik éppen 1998-ban születtek. Ha pedig a generációkra jellemző szavazási minták igazak, nagy részük Hillary Clintonra fog szavazni, természetesen csak akkor, ha indulni fog.
Amióta a támogatói és mindenki más körülötte eldöntötte, hogy fog, a legnagyobb kérdés az, amivel a Vanity Fair írása is foglalkozik, hogy mit jelent Monica Lewinsky újra feltűnése a 2016-os választásokra nézve?
A 18-25 év közötti fiatalok a Lewinsky botrányról először a történelem könyvekből hallottak. Számukra, mint embereknek 1998 csak egy teljesen átlagos év volt, mint szavazóknak, az akkori politikai hangulat teljesen lényegtelen. Akkoriban az azonos neműek házassága is illegális volt minden államban. Ahogy a marihuána is. Nem volt recesszió, nem volt Occupy sem.
Ezeknek a fiatal szavazóknak Monica Lewinsky neve olyan mint egy vicc, amit alig értenek, vagy egy sor Beyonce egyik dalából. Egy teljes generáció van, akik egyáltalán nem tudják, hogy ki is ő valójában.
“Éppen akkor múltam 8 éves, amikor a The Drudge Report lehozta az affért. Akkor érkeztem az országba, nem is beszéltem angolul. Nem emlékszem arra, hogy a szüleim beszéltek volna erről, ahogy arra sem, hogy tulajdonképpen mikor is hallottam először Monica Lewinsky nevét. Talán a középiskolában. Amikor egy nappal ezelőtt végigolvastam a New York magazin “Hol vannak most” című cikkét, ami azokról szól, akik abban az időben fontosak voltak, nem ismertem fel a cikkből egy nevet sem.” – meséli egy fiatal.
A fiatal szavazók teljesen máshogy értesülnek a botrányról most, mint azok akik 1998-ban voltak 18-25 év közöttiek. A mostani fiatalok számos írást olvashatnak az ügyről, Lewinsky saját vallomását, illetve még sok további cikket a témában, amit az elmúlt hetekben írtak. Sokkal nagyobb képet kapnak az ügyről, hogy mi történt, és egy kétségtelenül kedvesebb Lewinskyt.
Múlt hónapban egy felmérésből kiderült, hogy a millenniumi generáció most érdeklődik a legkevésbé a választások iránt, 2000 óta, amikor a Harvard Egyetem Politikai intézete elkezdte figyelemmel kísérni őket. Legfőképpen azok kevésbé érdeklődőek, akik magukat demokratáknak mondják. Természetesen a félidős választásoknál lényegesen kevesebb szokott lenni a részvételi arány, mint az elnökválasztásnál, de a különbség elgondolkodtató.
Ha ezeket a fiatalokat nem érdeklik a politikai folyamatok, és a washingtoni botrányok, akkor abban az esetben, ha Hillary Clinton elindul a 2016-os választásokon, nem fog “Monica” neve és a botrány eszükbe jutni.