“Mindenkinek az üléspontja meghatározza az álláspontját”: az orosz-ukrán válsághoz való hozzáállás országonként más, kőkemény fellépést követelnek az amerikaiak, a baltiak, a lengyelek, a románok és részben a franciák, Európa többi része puha választ akar. A németek pedig bármi módon el akarják kerülni az újabb szankciócsomagot – mondta a 180 percben Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: az amerikai és német álláspont között olyan ellentét van – nem csak ebben, hanem például a lehallgatási ügyben is – amely korábban elképzelhetetlen volt.
Az elemző emlékeztetett rá, hogy Lengyelország, Románia és a balti államok azt kérték, a NATO telepítsen a területükre csapatokat, amelyektől biztonságuk növelését várják. A NATO vezető katonai ereje, az Egyesült Államok a térség országait arra kérte, védelmi kiadásaikat növeljék GDP-jük 2 százalékára. A baltiak esetében jelenleg ez az arány 0,8 százalék – Magyarországon 0,65 százalék. Amerika másrészt azt is mondta, hogy ha az ezen országokban használt korábbi szovjet haditechnikához az oroszok nem adnának alkatrészt, cseréljék le azt nyugatira. Ez azonban horribilis összegbe kerülne – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában Nógrádi György.
A biztonságpolitikai szakértő szerint jelenleg ehhez az európai országok hozzáállása más-más, a lényeg, hogy mindenki várja a május 25-ét, hogy meglesznek-e Ukrajnában a választások, és mi lesz utána. Azt is hangsúlyozta, hogy a héten az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöke, a svájci államfő Moszkvába megy tárgyalni, mert Európa nem akar újabb és újabb háborúkat. A német álláspont, hogy május 25-ig legyen újabb genfi konferencia, és szülessenek meg azok a kompromisszumok, amelyek az előző megállapodás már tartalmazott, de se az oroszok, se az ukránok nem hajtották végre.
A nyugati intézkedések kapcsán azt mondta, a nagyon kemény szankciók egyelőre papíron sincsenek meg. Eddig két korlátozó csomag volt, amelyek érdemi eredményeket nem hoztak, a kemény szankciókat május 25-e után akarják kidolgozni, és életbe léptetni. Probléma azonban, hogy az Egyesült Államok által erőltetett Oroszország elleni intézkedések visszahatásai Európát sújtanák, nem Amerikát. A keményebb szankciók csak Magyarországnak azonnal 4,5 milliárd dollár veszteséget okoznának – mert ennyi áru exportja maradna el – Németországban a sokszorosa lenne a veszteség.
Európa jelentős része tehát el akarja kerülni a határozottabb szankciókat, a németek abban hisznek, hogy a színfalak mögött tárgyalássorozatot tudnak lebonyolítani az orosz vezetéssel, hogy kompromisszumot keressenek. Ennek a hozzáállásnak többek között az az oka, hogy Németország energiaellátásának 40 százaléka Oroszországból jön – tette hozzá a Kossuth Rádióban Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.