Amint azt korábbi cikkeinkben megállapítottuk, az iszlám és Amerika kapcsolata évszázadokon át konfliktusmentes volt. A gazdasági és jogi egyenlőtlenségek aztán a 2o. században olyan radikális, iszlámra hivatkozó mozgalmakat is életre hívtak, amelyek ellenfelüknek, sőt, ellenségüknek tekintették az Amerikai Egyesült Államokat.
Az amerikaiak iszlámképét ez a bel- és külföldi folyamat alapvetően és joggal befolyásolhatta. A kilencvenes és kétezres években végrehajtott terrorista támadások, különösen az Egyesült Államok területén végrehajtottak, aztán végképp lezárták az amerikai iszlám konfliktusmentes korszakát. Az Al-Kaida bestiális támadásai nem pusztán életeket és épületeket romboltak le. Oszama Bin-Laden lerombolta az amerikaiak biztonságérzetét, a muszlimok és nem muszlimok között évszázadok óta kiépült bizalmat és a mérsékelt iszlám érdekérvényesítő képességének jelentős részét. 2oo1 szeptemberétől az amerikaiak többsége szorongva lépett az utcára, mindenhol terroristák után kutatott. A fájdalom és a bosszúvágy hisztériát szült: néhány hónap alatt több mint 15oo gyűlöletbűncselekményt követtek muszlimok ellen az USA-ban. A tömegtájékoztatás és így a közvélemény lényegében a terrorizmussal azonosította az iszlámot, miközben a tények ezt nem támasztották alá.
Az Egyesült Államokban, becslések szerint persze,mintegy 25 millió muszlim él. Terrorizmussal közülük 193-at vádoltak meg 2oo1 és 2o12 között(“Muslim-American Terrorism in the Decade Since 9/11″. JournalistsResource.org, retrieved 20 March 2012). 2oo1 és 2oo9 között kifejezetten dzsihádista tevékenység miatt 125 amerikai állampolgár ellen indult eljárás (Investigativeproject.org. Retrieved 2011-12-06.) Az Amerikai Fegyveres Erők kötelékében eközben több mint 15 ezer muszlim szolgál ezekben a napokban is, csak pakisztáni származású orvosból mintegy 2o ezren szolgálják ma is gyógyulásra vágyó honfitársaikat Amerika szerte (Wikipedia). A muszlimok mintegy fele keres évente 5o ezer dollárt, vagy annál többet, 15 százalékuk pedig 1oo ezer dollár feletti jövedelemmel kalkulálhat. Ennek oka, hogy az amerikai muszlimok többsége kiválóan képzett, így vállalati menedzsment, IT, jog, vagy orvosi területen helyezkedik el. A Wall Street Journal 2oo5-ben azt írta: ” az amerikai muszlimok túlnyomó többsége modellértékű társadalmi pozíciót tölt be.” Elég csak a kémiai Nobel-díjas Ahmed Zewail-ra, a zenész Akon-ra, a modell Iman-ra, a kiváló kosárlabdázó Kareem Adul Jabbar-ra, vagy Zalmay Khalilzad korábbi ENSZ nagykövetre gondolnunk. Az amerikai iszlám fájdalmas tapasztalatok, és keserű kitérők után láthatóan elérte célját: hasznos, egyenértékű és egyenrangú szereplője az amerikai társadalomnak. A címben megfogalmazott kérdés így remélhetőleg soha többé nem lesz kérdés. Ehhez azonban okulni kell az amerikai iszlám történetének egyik legfontosabb tanulságából: a radikalizmus mindig lehetőség- és/vagy joghiányból fakad. Ne feledjük, ez ma sincs másképp. Az áttért amerikai muszlimok között néhány éve meredeken emelkedni kezdett a hispán származású, eredetileg katolikus vallású polgárok száma.