Az USA 175 milliós katonai segélye Afrikának

 „ Ha egy hadsereg rosszul kezeli a válságot, a gyógymód akár a betegségnél is rosszabb lehet” – mondta Barack Obama. Az amerikai elnök nem mondta ki, de a szövegkörnyezetből evidens volt, hogy elsősorban Nigériára célzott. Sok katonai szakértő szerint azért tehetetlen a hadsereg a Boko Harammal szemben, mert akciói során sok, túl sok a civil áldozat. Az amerikai elnök szavai persze minden jelenlévőnek szóltak, hiszen az afrikai hadseregek képzettsége, az etikai normák betartása mindenütt problematikus. Ezért az egyik legfontosabb feladatnak a haderők kiképzését, felkészítését nevezte. És ehhez felajánlotta az USA segítségét. A katonai együttműködésben az Egyesült Államok legfontosabb afrikai „bástyái”: Ghána, Etiópia, Szenegál, Tanzánia, Ruanda és Uganda. 110 milliós katonai segélyre számíthatnak ezek az államok és ebből a képzés javításán túl, már a leendő afrikai gyorsreagálású haderő felállítására is lehet fordítani. Erről van már elvi döntés, a megvalósítás késlekedik, de most Obama amerikai támogatást is ígért az afrikai gyorshadtest felállításához. „E nélkül nem beszélhetünk válságkezelő partnerségről – mondta az amerikai elnök. Obama kiemelten beszélt Kenyáról, Tunéziáról, Maliról, Nigériáról és Nigerről. Ezeket az országokat közvetve vagy közvetlenül fenyegetik az iszlamista terrorszervezetek, tehát a „frontvonalon vannak”. Nekik 65 milliós katonai segítséget ígért Obama. Speciális feladat a krónikus válságok kezelése Szomáliában és a Közép-afrikai Köztársaságban, de itt is sok múlik azon, hogy a terroristák ellen fellépő hadseregek milyen viszonyt tudnak kialakítani a civil lakossággal. Obama összességében szolidaritásáról biztosította az USA valamennyi afrikai partnerét, de azt is leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fog berendezkedni Afrikában, vagyis közvetlen katonai fellépésre csak végszükség esetén és ideiglenesen számíthatnak az afrikai országok.