A saját farkába harapó kígyóra emlékeztet Zimbabwe dohánytermelőinek, illetve erdészeinek a politikától sem mentes háborúskodása. A legfrissebb adatok összesítéséből kiderült, hogy a füstölnivalóból származó export a GDP 21,8 százaléka volt tavaly. Csakhogy a Zimbabwe Erdészeti Bizottság egy olyan adatot produkált, amilyet elhinni sem könnyű, évente 330 ezer hektárnyi erdő vész el alapvetően a dohánytermesztők fakivágásai miatt: a tüzelőanyagot a dohánylevél feldolgozásához használják. A 2000 óta tartó zimbabwei földreform eredményezte, hogy az erdők irtása arányaiban is megnőtt. Robert Mugabe elnök is beleszólt a cigaretta alapanyag termesztői, gyártói, illetve az erdészek háborújába, azzal fenyegetőzött, hogy betiltják a dohány termesztését. Ennél kevésbé radikális javaslatok is előkerültek, így a tűzifa szénnel való kiváltásának indítványa. De ingatag ez a terv, mivel a legolcsóbb zimbabwei szén is drágává válik a szállítással. Újabban technológiai változtatások mellett törnek pálcát helyi szakértők, olyan kemencét – rakéta ólnak nevezik – tartanak szerencsésnek, amelyek kevesebb alapanyaggal oldják meg a dohány feldolgozását. Ezzel párhuzamosan ajánlják a nem őshonos, gyorsan szaporítható eukaliptusz termesztését, tüzelőnek használatát, illetve büntetni kezdték a fairtást végző dohánytermesztőket, 20 és 5 ezer dollár közötti összeggel, alkalmasint elzárással. A legújabb indítvánnyal – a ténylegesen jó megoldással – mostanában álltak elő helyi illetékesek, de azzal még nem, hogy mit lehet tenni annak orvoslására, hogy az alacsony működési költségeket magas kezdő, beruházási kiadások előzik meg. A lényeg: békét a napenergia használata hozhat a dohányos-fás háborúban.