Puerto Rico büntetné a túlsúlyos gyerekek szüleit

. A törvényjavaslatot beterjesztő Gilberto Rodríguez Valle szenátor a közvélemény bírálatának kereszttüzében végül is projektje átdolgozására tett ígéretet, azonban ha mást nem, azt mindenképpen elérte a törvénytervezet, hogy felhívja a közfigyelmet az elhízott ifjúság jelentette közegészségügyi problémára.

A jogszabály eredetileg azt javasolta volna, hogy a túlsúlyos gyerekek szülei ellen a fiatalok bántalmazásának vádjával indítsanak eljárást – és rójanak ki pénzbüntetést – amennyiben egy meghatározott időn belül a gyerekek fizikai kondíciója nem mutatna jelentős javulást. A törvénytervezet szerint a magas kockázatnak kitett fiatalokat az oktatási minisztérium képviselői azonosítanák, így csak olyan esetekben élhetnének szankciókkal, amennyiben bebizonyosodik, hogy a gyerekek nem genetikai vagy egyéb betegségek okán híztak el. A helytelen életvitel, táplálkozás vagy a sport hiánya miatt túlsúlyos fiatalokat és szüleiket ezek után a szakértők hathónapos orientációs képzésnek vetnék alá, amely során lehetőség nyílna a megfelelő étkezéssel testmozgással járó rutin kialakítására – legalábbis papíron.

Amennyiben az első hathónapos ciklus után a gyerek állapota nem mutatna javulást, további coaching mellett immár egy kezdeti, 500 dolláros büntetést is kiszabnának a szülőkre, majd egy következő hathónapos időszak után a bírság 800 dollár körül alakulna. A rendhagyó törvénytervezetet van, aki támogatja és természetesen a projektnek ellenlábasai is akadnak bőven.

José Luis Dalmau szenátor szerint az ötlet annyira nem is a valóságtól elrugaszkodott, mint amennyire első hallásra tűnhet, hiszen Puerto Ricóban az elhízásra visszavezethető – ám könnyen megelőzhető – cukor- és szívbetegségek széles néprétegek életminőségét rontják és komoly forrásokat felemésztő közegészségügyi problémát jelentenek.

“Az olyan szülőknek, akik nem vállalnak felelősséget gyerekeik egészségéért igenis szembe kell nézniük hanyagságuk következményeivel.” – tartja a szenátor.

Egy helyi napilapnak nyilatkozó táplálkozási szakértő, Milly García szerint a kérdés korántsem ilyen egyszerű. Sok esetben ugyanis a gyerekek életvitelét és táplálkozási szokásait sokkal inkább szorult anyagi helyzetük határozza meg, nem pedig a szülők hanyagsága.

“Tény, hogy a XXI. század egyik nagy társadalmi problémája a családok közötti szoros szálak és a mindennapi kapcsolatok felbomlása, amely a latin-amerikai kultúrákban különösen súlyos tünet. Azt sem vitatom, hogy a gyerekkori elhízás Puerto Rico egyik fontos közegészségügyi kihívása, azonban a szemellenzős normatív hozzáállás jelent elfogadható megoldást” – összegzi García.

Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet a gyerekek megfelelő táplálkozásáért jelenleg kétfrontos háborút vív, egyfelől az alultápláltság másfelől pedig a kóros elhízás ellen. Tény, hogy Latin-Amerika előkelő helyet foglal el a kórósan elhízott társadalmak sorában – Mexikó manapság talán már világviszonylatban is a túlsúlyos nemzet mintájának tekinthető. Meglepő azonban az az adat, hogy egy 2010-es OECD felmérés alapján Magyarország – rögtön Mexikó után – a világon a hetedik helyet foglalja el az elhízott gyerekek túlsúlyának tekintetében. E listát egyébként Görögország, Olaszország, Új-Zéland, Szlovénia és az USA vezetik.

A fent említett tanulmány arra is rámutat, hogy az kóros elhízás szoros kapcsolatban áll az egyes társadalmat sanyargató gazdasági nehézségekkel. Az OECD szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy míg a 2008-09-es gazdasági válság során a brit háztartások például 8,5%-kkal kevesebbet költöttek élelmiszerekre, az általánosan bevitt kalóriák száma 4,8%-kkal emelkedett, a táplálkozási trendek pedig általánosan a magasabb cukor-, zsír- és fehérjetartalmú élelmiszerek irányába tolódtak el.

Úgy tűnik, tengeren innen és túl is igaz a mondás, hogy azok vagyunk, amit megeszünk, a kérdés azonban sokkal inkább az, hogy mikor, miből, mennyit és persze miért?