JoAnne Chesimard, aki miatt elakadt a kubai-amerikai közeledés
Egy negyven évvel ezelőtti gyilkosság, egy filmbe illő menekülés és egy milliókra rúgó kártérítés elakasztotta a kubai-amerikai közeledést. Az érintett neve JoAnne Chesimard, vagyis ezen a néven ismerik és ítélték el az Egyesült Államokban, miután megölt egy funkcionáriust New Jerseyben 1973-ban. Az első számú hazai terroristaként emlegetik.
A hölgy pedig már régen Assata Shakur néven fut, és időközben ő lett az anyósa a meggyilkolt Tupac Shakur rap-énekesnek, ami pedig a politikai szerepválllását illeti, tagja a Black Liberation Army – vagyis a Fekete Felszabadító Hadseregnek. A szervezet a négerek egyenjogúságáért indított harcot az Egyesült Államokban. A gyilkosságot követően JoAnne 1977-ben börtönbe került, de nem múlt el két év, három állig felfegyverzett szinesbőrű behatolt a börtönbe, túszul ejtette az őröket és kiszabadították. Aztán az is gyorsan ment, amikor felbukkant – Kubában. A szigetországban mendéket kapott.
Az FBI habzott a dühtől és a megaláztatástól, azonnal beírta a legkeresettebb terroristák listájára a hölgyet és a New Jersey hatóságokkal összefogva 2 millió dollárt kínált érte a kubai hatóságoknak. De ők nem adták.
Most pedig, amikor megkezdődtek a tárgyalások a diplomáciai viszony rendezéséről, előkerült a neve – az amerikaiak még mindig kérik a Black Liberation Army tagját, az azóta Assata Shakur névre keresztelt asszonyt.
Kubának nem áll érdekében a kiadatás és nem szerepel a tervei között ennek a kérdésnek a megvitatása – mondta Josefina Vidal, a kubai tárgyalóküldöttség vezetője. Kuba fenntartja magának a jogot, hogy annak ad poltitikai menedéket, akinek akar – tette hozzá.
Kubában Assata Shakurt politikai és emberi jogi aktivistaként tartják számon, aki elmenekült az állami elnyomás elől, miközben az FBI egészen más véleményen van. Szerintük veszélyes terrorista és gyilkos.
Chesimard nem az egyetlen menekülő, akit az Egyesült Államok szeretne visszakapni Kubától. Robert Mendez szenátor szerint tizes nagyságrendről van szó, de már a 70 fő is elhangzott. A Kubába átmenekültek ügye az oka annak, hogy az Egyesült Államok a szigetországot a terrorista államok között tartja számon. Roberta Jacobson, az amerikai küldöttség vezetője meg is jegyezte, hogy Kuba semmi hajlandóságot nem mutat ennek a kérdésnek a rendezésében. Pedig a jövő szempontjából ,,kritikus ügyről” van szó – tette hozzá. Chris Christie, New Jersey kormányzója külön felhívta Obama elnök figyelmét arra, hogy ezt a kérdést rendezni kell mielőtt Kubával bármilyen közeledést elkezdenének. S emlékézetetnek arra, hogy Kubában van Víctor Manuel Gerena, a Puerto Rico-i szakadár mozgalom egyik vezetője is, akit 7 millió dolláros rablásért keresnek, valamint Charles Hill, akit pedig egy Új-Mexikói rendőr megöléséért köröznek.