Törökország nem mond le a kínai rakétavédelmi rendszeréről
Hiába engedett a NATO, és szállította Törökországba az egyik Patriot-ütegét, Ankara még mindig nem mondott le arról, hogy saját rakétavédelmi rendszert épít ki magának. Mégpedig olyan kínai hadiipari vállalattal, amely sok nyugati országban tiltólistára került.
A múlt héten a NATO elismerte, hogy áthelyezi az egyik légvédelmi és Patriot rakétákkal felszerelt ütegét Spanyolországból a törökországi Hatay tartományban. Az Anadolu Hírügynökség szerint a rakétákat szállító hajók már kikötöttek a török kikötőkben. A Patriot-ütegeket az Incirlikben található légibázis mellett helyezik üzembe, ezzel védve a török és az itt állomásozó amerikai légierőt egy esetleges rakétatámadástól.
Az Egyesült Államok, Németország és Hollandia két Patriotot helyezett üzembe Törökország déli részén, a szíriai-török határ mentén. A német kormány január elején egy évvel meghosszabbította a rakéták Törökországban tartására adott mandátumot, amely arra is felhatalmazza a német hadsereget, hogy 400 katonát állomásoztasson Törökországban. A hollandok – a pénzügyi források elapadása miatt – a hónap végén kivonulnak, és a helyükre majd 130 spanyol katona érkezik.
A NATO ezzel akarja megakadályozni, hogy Törökország más alternatívát találjon az évek óta áhítozott saját rakétavédelmi rendszer kiépítésére. 2013-ban Ankara ugyanis megunta a vitákat a NATO-val, és egyszerűen egy kínai vállalathoz fordult a védelmi rendszerért. A CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) hadiipari vállalat 3,4 milliárd dolláros (741,2 milliárd forint) szerződést írt alá egy FD-2000-es (más néven HQ-9) légelhárító rendszer felállításáról Törökországban.
Természetesen a NATO-nak és az Egyesült Államoknak nem tetszett ez a török lépés. Washingtonban azért voltak elégedetlenek, mert a kínai cég az Egyesült Államokban már évekkel korábban feketelistára került. A vádak szerint Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal „illegális kereskedést” folytatott, egyebek mellett HQ-9 rakétarendszert adtak el nekik. A NATO számára pedig az jelentett gondot, hogy a kínai rakétaelhárító rendszer veszélybe sodorná a szövetség egyik alapelvét, a tagállamok közötti együttműködési képességét, mivel kiberbiztonsági aggályokat vetne fel, ha a NATO rendszerébe integrálnák a kínai vállalat felszerelését.
Azonban a török kormány még mindig nem mondott le a kínai üzletről. Habár az ötödik tárgyaláson vannak túl, Ankara még decemberben is jelezte Pekingnek, hogy a Patriotok megérkezésének dacára sem mond le a projektről. “Még mindig vizsgáljuk a politikai, technikai és pénzügyi paramétereket, mivel nem szeretnénk elhamarkodott döntést hozni” – nyilatkozta egy kormányzati forrás az amerikai Defense Newsnak. A lap beszámolt arról, hogy egy fontos török katonai és politikai vezetőkkel tartott gyűlés után Ahmet Davutoglu közölte: „mindhárom féllel folytatják a tárgyalásokat”, az amerikai és kínai vállalaton kívül még a franciákkal is tárgyalnak tehát. Ezért a korábbi, 2014. december 31-i határidőt újabb hat hónappal meghosszabbították, és csak nyáron születik majd talán végleges döntés az ügyben.
A kép forrása: Europress/AFP