A zseni, aki mire más elindult, ő már jött vissza…
2008. január 19-én fejezte be sakkpályafutását az izlandi Reykjavíkban.
Bobby Robert James Fischer 1943. március 9-én született Chicagóban
Anyja, Regina Wender lengyelországi zsidó családból származott, Svájcban született, s az egyesült államokbeli St. Louisban cseperedett fel. Az 1930-as évek elején, Hitler hatalomra kerülésekor Berlinben élt, s itt találkozott Hans-Gerhard Fischerrel, egy német biofizikussal. A kommunista meggyőződésű fiatalok együtt indultak Moszkvába, ahol 1933. november 4-én összeházasodtak és több évet töltöttek a sztálini Szovjetunióban.
Robert James Fischer néven született 1943. március 9-én. Bobby Fischer átlagosnak semmiképp sem nevezhető szülők gyermeke volt. Apja a 20. század egyik jelentős – bár nem annyira ismert – tudósa volt, anyja pedig igen művelt nő, aki hat nyelven beszélt folyékonyan. Ugyanakkor apja különc viselkedése és anyja mentális kiegyensúlyozatlansága (egy pszichológiai vizsgálat során paranoid személyiségnek találták) is nyomot hagyott a kisfiúban, aki ideje nagy részében egyedül volt, mivel anyja szinte egész nap dolgozott.
Anya és fia viszonya később megromlott, annyira, hogy nem tudtak együtt élni. Regina 1960-ban elköltözött, magára hagyva 17 éves fiát a brooklyni lakásban. Bobbynak megkönnyebbülés volt anyja távozása: ahogy egy interjúban kifejtette, örült, hogy megszabadult tőle. Regina újra férjhez ment, az NDK-ban végre megszerezte az orvosi diplomát, visszatérve az Egyesült Államokba indiánrezervátumokban végzett gyógyítómunkát, majd a ’80-as években Nicaraguában dolgozott orvosként.
Bobby viszont úgy tudta, hogy apja Hans-Gerhard Fischer, büszke is volt német származására, s számos interjúban tagadta zsidó voltát. Kifejtette, hogy a sakkban túl sok zsidó van, akik rosszul öltözködnek, és ezzel rontják a játék imidzsét. Amikor a riporter csodálkozva megkérdezte: „De hiszen ön is zsidó, nem?” Fischer így válaszolt: „Csak részben. Anyám zsidó.” Később nyíltan kimutatta antiszemitizmusát, ami rögeszméjévé vált. Az a meggyőződése alakult ki, hogy anyja igyekszik őt lejáratni, rossz hírét kelteni. De nemcsak a zsidókról gondolta, hogy ellene dolgoznak. Úgy vélte, hogy a szovjet játékosok között van egy titkos egyezmény, mely szerint egymás ellen nem küzdenek, hogy őrá koncentrálhassanak.
Életútja 1992-ben vett új irányt, amikor – figyelmen kívül hagyva a Jugoszlávia ellen meghirdetett amerikai bojkottot – elutazott Belgrádba, hogy húsz évvel világbajnoki döntőjük után ismét megmérkőzzön Borisz Szpaszkijjal. Ezért 12 évvel később letartóztatási parancsot adtak ki ellene, így 2004 nyarán Tokió repülőterén letartóztatták, amikor már érvénytelen amerikai útlevéllel akart Fülöp-szigetekre utazni. Végül úgy szabadult, hogy izlandi állampolgárságot kapott.
Többször megfordult Magyarországon is. 1999-ben interjút adott az egyik magyar rádiónak – ekkor Budapesten élt –, s önmagát egy nemzetközi zsidó összeesküvés áldozatának nevezte. A rádió azonnal megszakította az interjút. Egy Fülöp-szigeteki rádiónak nyilatkozva szintén erőteljes antiszemitizmusának adott hangot: „Mocskos fattyúk, megpróbálják megszerezni az egész világot. […] Kitalálták a holokausztot. […] Szemét, hazug, korcs emberek.”
Egy korábbi barátja, Allen Kaufman így jellemezte ekkor Bobbyt: „A sakkról kérdezem, a zsidókról beszél.” Egy másik interjúban Fischer örömmel üdvözölte a 2001. szeptember 11-ei terrorcselekményt. Kifejtette, hogy az USA és Izrael már évek óta kifosztja és gyilkolja a palesztinokat, s most végre visszakapta. 2003-ban anticionista és az USA külpolitikáját kritizáló megnyilatkozásai miatt az amerikai sakkszövetség törölte Fischer tagságát.
Fotó:Europress/Getty