Tíz új orosz katonai repülőtér a Távoli Északon
Oroszország fokozza katonai erejét Kalinyingrádban, a Krímben és főként a Távoli Északon- közölték a hadügyminisztériumban Moszkvában, ahol a fejlesztési terveket ismertették. Az új ötéves hadsereg fejlesztési terv 310 milliárd dollárba kerül majd.
Tíz új orosz katonai repülőtér épül Oroszország északi-sarki övezetében, ahol jelenleg négy katonai reptér üzemel. Oroszországnak itt van határa egy NATO állammal, nevezetesen Norvégiával. Megerősítik Kalinyingrádban is az orosz fegyveres erőket. Kalinyingrád, az egykori Königsberg olyan enklávé, melynek nincs szárazföldi határa Oroszországgal van viszont ilyen határa a NATO tagállam Lengyelországgal és Litvániával. A Krím félszigeten is erősítik az orosz fegyveres jelenlétet. A félsziget, mely nemrég került Ukrajnától Oroszországhoz korábban is az orosz hadiflotta központi bázisa volt. Szevasztopol volt- már a cári idők óta – az orosz flotta főhadiszállása.
A flotta öt új hadihajót kap és két új tengeralattjárót. 126 új harci repülőgépet állítanak rendszerbe és 88 helikoptert. A szárazföldi erőket 700 új tank erősíti majd. Két új Iszkander M tipusú rakétavédelmi rendszer épül. Az elképzelések szerint összevonják a légierőt az űrfegyverkezéssel. Ezt már régóta tervezték, de most előrehozták ennek az időpontját tekintettel Oroszország és a NATO feszült viszonyára. Korszerűsítik a radar rendszereket mind a Távoli Északon mind pedig Szibériában és az Altaj hegységben. A két utóbbi teljesen új radar központot is kap.
Mennyibe kerül mindez? 310 milliárd dollárba – az orosz hadügyminisztérium tervei szerint. Miből? Ez nyilvánvalóan fejtörést okoz Putyin elnöknek is hiszen az olaj árának csökkenése és a szankciók miatt Oroszország gazdasága igen nehéz helyzetbe került. A Világbank szerint idén a GDP 2,9%-al csökken. Az orosz pénzügyminiszter szerint három év alatt felélhetik az egész deviza tartalékot, ha a kedvezőtlen tendenciák tovább folytatódnak. Moszkvában abban bíznak, hogy nem folytatódnak: a jelenlegi 50 dollár alatti olajár előbb vagy utóbb emelkedni fog. Bíznak ezen kívül a kínai kapcsolatban is: Kína már így is Oroszország első számú gazdasági partnere, de a jelentősége rohamosan tovább növekszik. Mindezzel együtt valószínűleg szükség lesz megszorításokra is, ha végre akarják hajtani az igen ambiciózus hadsereg fejlesztési programot. Az pedig aligha növeli Putyin elnök népszerűségét.
Fotó: Europress/AFP