A “kalifátus” legfontosabb utánpótlási bázisai Délkelet-Ázsiában
A délkelet-ázsiai országok közül Indonéziából származik a legtöbb dzsihadista, mivel lényegében az ország törvényei nem állítanak nagyobb akadályt a kiutazás elé. Dzsakarta igyekszik szigorítani a törvényeken, de ez a lakosság ellenállása miatt igencsak nehéz. Közben Malajzia is kénytelen szembenézni ezzel a problémával, főleg mert a legfontosabb tranzitországgá vált a délkelet-ázsiai dzsihadisták számára.
Indonéziában, amely a világ legnagyobb muszlim országának számít, a hatóságok különösen aggódnak amiatt, hogy az Iszlám Állam nevű terrorista csoport harcosai egyszer majd visszatérnek. Egy december végi jelentés szerint, amelyet a rendőrség antiterrorista osztályának főparancsnoka, Szaúd Uszman ismertetett, legalább 514 indonéz állampolgárságú dzsihadista harcol Irakban és Szíriában valamelyik szélsőséges csoport oldalán. Szaúd szerint a legaggasztóbb az, hogy a harcosok több mint fele egyetemi hallgató vagy fiatal munkanélküli, nem egy közülük még a középiskolai tanulmányait sem fejezte be.
A parancsnok rámutatott arra, hogy az indonéz kormány hiába tiltotta be a militáns és terrorista szervezetekhez történő csatlakozást, az ország törvényei nem akadályozzák meg a kiutazást vagy akár a szélsőséges ideológia terjedését. Ráadásul a társadalomban is komoly ellenérzéseket és tiltakozást váltana ki egy szigorú biztonsági törvény bevezetése, amely akapján a hatóságok ellenőriznék vagy akár megakadályoznák a dzsihadisták toborzását és kiutazását.
“A lakosság sokáig élt diktatúrában és nem felejtette el azt az időszakot” – jelentette ki Sidney Jones politikai elemző a The Jakarta Postnak. Az interjúban kitért arra, hogy hiába ért véget 1998-ban a Suharto-diktatúra, a lakosságba “beleégett” a 31 évig tartó diktatúra emléke. Szerinte ugyanis sok indonéz attól tart, hogy a belső rend szigorítása és a szélsőséges iszlamisták elleni harc során bevezetett intézkedések valójában csak egy újabb diktatórikus rendszer kiépülését jelentenék.
Ebből azonban nem csinálnak gondot a szomszédos Malajziában. Október 9-én Kuala Lumpurban kézigránátot robbantottak egy turisztikai komplexum közelében, a támadásban egy ember vesztette életét és többen megsebesültek. Amikor a maláj hatóságok kiderítették, hogy helyi iszlamisták állnak a merénylet hátterében és már ötvenre emelkedett az ISIS szimpatizánsok és csatlakozni kívánok száma, szinte azonnal megindult a hajtóvadászat utánuk. Azóta a maláj rendőrség éberré vált, a The Diplomat maláj rendőrökre hivatkozó forrása szerint több tucat készülő merényletet akadályoztak meg a délkelet-ázsiai országban. A meglepő, hogy elsősorban nem a hatóságok a kormányzati épületek lettek volna a célpontok: a nyugatias életvitel szimbólumainak számító night clubok, kocsmák és még a dán Carlsberg sörgyár egyik helyi üzeme ellen akartak pokolgépes merényletet végrehajtani.
Habár a hírszerzési jelentések szerint Malajziából származó dzsihadisták csupán pár tucatnyian lehetnek, de ez az ország vált az egyik legfontosabb „tranzitországgá”: az indonéz, filippínó és ausztrál állampolgárságú fegyveresek rajta keresztül utaznak ki a Közel-Keletre. December elején hét indonéz, majd később ugyanennyi ausztrál állampolgárságú embert tartóztattak le a hatóságok, sőt kiderült, hogy a helyi maláj szélsőségesek építettek ki számukra egy hálózatot, amely még maláj útlevelet is szerez a leendő harcosoknak. Az ország „Fehér Papírja” – amely a harmadik Malajzia történetében – leginkább a terrorizmus elleni harcról szól és megemlíti, hogy márciusban szavazásra bocsátják a maláj parlamentben az új antiterrorista törvényt, amely sokkal szigorúbb lesz majd az előzőeknél.
A kép forrása: Europress/AFP