Jó-e, ha a túlóra adómentes?

Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter elismerte: valóban szerepelt Emmanuel Macron elnök választási ígéretei között ez is, de hát figyelni kell a költségvetésre is. Amely hosszú évek óta pocsék állapotban van: Franciaország az egyik legrosszabb tanuló az uniós diákok között, miközben Macron elnök vezető szerepet kíván betölteni – természetesen Merkel kancellárral együtt. A pénzügyminiszter jelezte Macronnak, hogy a munkások várják a túlóra adójának az eltörlését. Nemcsak a jövedelemadóról van szó, hanem a társadalombiztosítási járulékról is. Vagyis a bruttó  legyen nettó a túlóra esetében.

Macron elnök bele is tette a költségvetésbe

Eszerint idén ősztől adómentes lett volna a túlóra Franciaországban. Csakhogy közben megjöttek a sárga mellényesek. Akiknek az egyik legfőbb követelésük az volt: a kormány növelje a munkavállalók vásárlóerejét, amely bizony több társadalmi rétegnél stagnált francia földön.

1700 euró a medián

Ennyit visz haza az átlag francia egy hónapban. Ez pedig bruttó, vagyis utána még adózni is kell. Közben pedig az ingatlanárak kúsznak felfelé, vagyis stagnáló költségvetésből kell fedezni az egyre drágább lakást. A sárga mellényesek tiltakoznak. Hozzájuk csatlakoznak a piros tollasok is. Ők a pedagógusok, akik azt kérdezik, hogy a nagyvárosi ingatlanárak mellett elég-e az a körülbelül 2500 euró, amit egy hónapban kapnak?

Macron elnök megijedt a tiltakozó mozgalomtól

December 10-én előrehozta az ígért reformot. A választási ígéret szerint a túlóra már január elsejétől adó- és járulékmentes Franciaországban. A sárga mellényesek köszönték szépen ezt az engedményt éppúgy, mint a jövedéki adó emelésének elhalasztását, de nem álltak le. A legutóbbi hétvégén is tiltakoztak. Közben viszont nyilvánvalóvá vált: Macron engedményei miatt elúszik az idei költségvetés! Holott Macron elnök Angela Merkelnek és Brüsszelnek is megígérte: 3% alá viszi a költségvetési hiányt. Ez sem lenne elég – figyelmeztet Thomas Piketty a Le Monde hasábjain. A jeles közgazdász arra mutat rá, hogy a 3% csak akkor igaz, ha az államadósság a GDP 60%-át nem haladja meg. Franciaország esetében viszont az államadósság az éves GDP 100%-a! Vagyis Olaszországhoz hasonlóan sokkal alacsonyabb hiány lenne elfogadható. Tulajdonképp Franciaországnak is követnie kellene a németek példáját. A Rajnán túl már ötödik éve többlettel zárul a költségvetés. A hétvégén derült ki, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszter 11,2 milliárd eurós plusszal vág neki az évnek.

Jó-e ilyen körülmények között adómentessé tenni a túlórát?

Erről kérdezett közgazdászokat a párizsi Le Figaro. A józan ész alapján azt válaszolták: sokba kerülhet ez az engedmény Macron elnöknek. Nemcsak arról van szó, hogy drága, vagyis sok pénzt von ki az államkasszából, hanem arról is, hogy a túlóra kétélű fegyver. Azok a dolgozók, akik ily módon többletjövedelemhez jutnak, jól járnak. Növekszik a vásárlóerejük. De mi van azokkal, akik állást keresnek? Franciaországban a munkanélküliség még mindig több mint kétszer akkora, mint Németországban. Pedig most a konjunktúra viszonylag kedvező. Ha rossz idők jönnek, akkor először is elmaradhatnak a túlórák, mert a cégek eladásai csökkennek. Másrészt pedig a munkaadók semmiképp sem vesznek fel új embereket. Ha ugyanis gond van, akkor azt megoldhatják a túlórával. A 9%-os munkanélküliség Franciaországban a gazdaság gyenge pontja, amely azt mutatja: az eurozóna második legerősebb állama nem képes szembenézni a globalizáció kihívásaival. Macron elnököt épp azért választották meg, hogy tegyen már valamit. A 40 éves elnök ígért is reformokat, de mi lett belőlük?

Aachenben Merkel és Macron közös programot hirdet

Arany középút az Európai Unióban – ezt próbálja megvalósítani a német kancellár és a francia elnök. Miközben jobb- és baloldali populisták lázadoznak szerte Európában, ők ketten – meggyengülve bár, de törve nem – olyan reformprogramot javasolnak, mely egyszerre növeli a versenyképességet és csökkenti a szociális nyugtalanságot. Nem épp egyszerű mutatvány mindezt előadni egy olyan világgazdasági környezetben, melyet enyhén morózusnak neveznek a szakértők. De hát a kihívás fennáll: tavasszal uniós választások lesznek. A populisták áttörésben reménykednek, melyet a centrum mindenképp szeretne megakadályozni.

Sok kicsi Trump fenyeget az Európai Unióban és ezt az utat mind Németország, mind Franciaország elutasítja. Jelenleg. De az Alternative für Deutschland a hétvégén jelezte: kész kilépni az Európai Unióból. A Bundestag legnagyobb ellenzéki pártjáról van szó! Itália baloldali populistái, az Öt Csillag vezérei pedig együttműködést javasolnak a sárga mellényeseknek Franciaországban. Rómában már kormányon vannak a populisták. Merkel és Macron olyan programmal kell, hogy előálljon, mely elveszi a szavazókat a szélsőségektől és közben előre mutat egy versenyképes Európa felé.