EU: betartják-e a munkajogi normákat a dél-koreai cégek Európában?

Az Európai Unió és Dél-Korea együttműködése remekül alakul – állapították meg még a csúcstalálkozón is, melyet októberben rendeztek meg. Az Európai Uniót Jean-Claude Juncker és Donald Tusk képviselte, Dél-Koreát pedig Mun Dzsein elnök. A 2011 óta működő szabadkereskedelmi szerződés illetve a fenntartható fejlődésről szóló egyezmény bevált – állapították meg a felek. 2011 és 2017 között 45%-kal növekedett a kereskedelmi forgalom Dél-Korea és az Európai Unió tagállamai között. Ráadásul az uniós export 53%-kal nőtt, vagyis nincs arról szó, hogy a dél-koreaiak taroltak volna az európai piacokon.

Mindkét fél állást foglalt Trump gazdasági nacionalizmusával szemben

Dél-Korea népessége 50 millió, de a GDP-je magasabb, mint a csaknem háromszor nagyobb lakossággal rendelkező Oroszországé. Ráadásul nem nyersanyagot, hanem modern technikát exportál. Európába telepített gyárai is ezt a célt szolgálják. Akkor mi a baj? Miért nyugtalankodik az Európai Unió?

A munkaügy a cég belügye 

Ez a felfogás Dél-Koreában, melynek a dinamikus növekedése a diktatúra éveiben kezdődött. Akkor a hazai “tigrisek” – mint a Samsung vagy a Hyundai – úgy indultak a globális piacok meghódítására, hogy a munkavállalóktól katonás engedelmességet vártak el. Azóta ez természetesen megváltozott, hiszen Dél-Korea demokrácia lett, ahol a szakszervezetek jogokkal rendelkeznek. De a dél-koreai óriások továbbra sem szeretik őket. Sok helyen akadályozzák a munkavállalók kollektív fellépését Európában – állítja Brüsszel. A párizsi Le Monde-nak nyilatkozó szakértő szerint épp az a célja az uniós vizsgálatnak, hogy kiderítse: megsértik-e ezzel a dél-koreai cégek az Európai Unióval megkötött egyezményeket? Thibaud Bodson munkaügyi szakértő szerint ugyanis a dél-koreaiak hivatkozhatnak arra, hogy a munkaügy céges belügy!

Jelenti-e az uniós egyezmények megsértését az ILO-határozatok semmibevétele?

Dél-Korea nem írta alá az ENSZ munkaügyi szervezetének több olyan fontos határozatát, mely védelmezi a munkavállalók jogait. Például a kényszermunka tilalmát sem! Ez mint jogi kategória nem könnyen értelmezhető a különböző kultúrákban. Európában egészen mást értenek ezen, mint Dél-Koreában vagy Ázsia más országaiban, ahol a dél-koreai cégek szintén igen aktívak. Mindez nem jelenti az uniós egyezmények eo ipso megsértését.

A Brexit miatt is nagyon érdekes precedens ez

Ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, akkor hasonló munkajogi problémák merülhetnek fel – nyilatkozta a francia szakértő. Ráadásul sokkal több, mint Dél-Koreával kapcsolatban, hiszen európai munkavállaló csak nagyon kevés dolgozik az ázsiai országban. Nagy-Britannia esetében számtalan szabályozási probléma merülhet fel az Unióban működő brit cégekkel, illetve az itt dolgozó brit állampolgárokkal kapcsolatban. Nem beszélve a több millió uniós munkavállalóról Nagy-Britanniában. Miután a Brexit a levegőben lóg, senki sem tudja megmondani, hogy mi történik ezen a fontos területen, melytől több millió ember egzisztenciája függ.

A globalizáció a jövőben mind több hasonló problémát vet majd fel

Brüsszel azért is kezdett vizsgálódást a dél-koreai cégek európai tevékenységét illetően, mert a jövőben egyre több olyan befektető érkezhet Európába, aki egészen más munkajogi környezetből jött. A kínaiak felfogása ezen a téren éppúgy meglehetősen sajátos, mint mondjuk a közel-keleti vagy az indiai cégeké. A különböző üzleti kultúrák keveredése alapvetően befolyásolhatja a munkavállalók érdekérvényesítő pozícióját a munkahelyeken. Ennek a problémának akar elébe menni az Európai Unió, hogy bizonyítsa a tagállamok polgárai előtt: igenis törődik a hétköznapi ügyeikkel, melyek olykor alapvetően érintik az egzisztenciájukat is. A szociális elégedetlenség, mely a populizmust erősíti szerte Európában, rádöbbentette az EU központját is: fel kell vállalnia a munkavállalók érdekeinek képviseletét is, ha nem akarja, hogy az Európa-ellenesség komoly közös mozgalommá váljon az egész Unióban.