Több külföldi feltaláló kell Németországnak, ha versenyben akar maradni

Mint például a mesterséges intelligencia terén – írja a Handelsblatt Today, mely megemlíti, hogy  miközben Kínában és Kaliforniában a Szilícium-völgyben dollármilliárdokat áldoznak erre a kutatásra, addig Németországban a költségvetési előirányzat erre az évre mindössze 142 millió euró!

A tanulmány szerint Németország nem áll rosszul: a 35 vizsgált országból a negyedik helyen van  az újítások terén. Érdekes módon Szingapúr, Svájc és Belgium előzi meg. Utána pedig Svédország, az USA és Nagy-Britannia következik. Kína csak a 25. ezen a listán.

Eszüknél vannak ezek a kutatók?

Kérdezi kissé pikírten a Handelsblatt Today, hiszen Kína épp most bizonyította az űrtechnikában, hogy az élre állt, amikor járművet juttatott a Hold másik oldalára. A Huawei az ötödik generációs rendszerek kifejlesztésében lépett túl a vetélytársain. A német kutatók a szabadalmak számát összegezték, de nem végeztek megfelelő minőségi elemzést. Egy-két dologra azért felhívták a gyáriparosok figyelmét. Például arra, hogy

a digitális infrastruktúra Németországban nem méltó a világ negyedik legnagyobb gazdaságához.

Ha Németország versenyben akar maradni a globális gazdaságban, akkor gyorsan változtatnia kell a mentalitásán, mert különben lemaradhat. A kínaiak ugyanis tudatosan nyomulnak előre ezen a területen is. Belátták: az autóiparban nem lehetnek a németek vetélytársai. Erre ráálltak az elektromos autók elektronikájára és akkumulátoraira, ahol előnyt is szereztek. Ezenkívül megcélozták a repülőgépgyártást. Abból indulnak ki, hogy Kína lesz a világ legnagyobb légi piaca, ideje tehát olyan repülőgépeket gyártani, mint a Boeing vagy az Airbus. Ami pedig az autóipart illeti: a Geely bevásárolt Mercedes részvényekből. Ma már Li Su-fu a Mercedes legnagyobb részvényese. hiszen cége 9 milliárd dollárért vett egy csinos pakettet.

Hogy lehet versenyben maradni Amerikával és Kínával?

Több külföldi tudóst kell importálni! – javasolja a tanulmány. Németországban a szabadalmi hivatal nem tartja nyilván azt, hogy a külföldi feltaláló melyik országból érkezett. A Német Gazdaságkutató Intézet két szakértője a nevek alapján próbált tájékozódni. Ennek alapján úgy nyilatkoztak a Deutsche Welle közszolgálati portálnak, hogy

jelentősen megnőtt a külföldiek részesedése a feltalálók között. 

Míg 2005-ben a szabadalmak 6,1%-a volt külföldiekhez köthető Németországban, addig 2016-ban már 9,4%. Vagyis majdnem minden tizedik szabadalom külföldiek műve. A migráció kedvező hatású ezen a téren – hangsúlyozza a Német Gazdaságkutató Intézet két munkatársa.

A külföldi feltalálók legnagyobb része Közép- és Kelet-Európából érkezett

Erre a következtetésre jutottak a nevek alapján. Mindenképp szükség lenne még több külföldi tudósra és feltalálóra – hangsúlyozzák a Német Gazdaságkutató Intézet szakértői. Merkel kancellár kormánya már elfogadta az új bevándorlási törvény tervezetét, mely jelentősen megkönnyíti a külföldi tudósok és feltalálók munkavállalását Németországban.

Az Egyesült Államokban ezt Einstein-vízumnak hívják 

Amerika úgy vált a világ tudományos központjává, hogy tömegesen importálta a tudósokat, mindenekelőtt Európából. A holokauszt elől menekülő zsidó tudósok például döntő szerepet játszottak a nukleáris technológia kifejlesztésében. Ez több generációs hatás, hiszen a Google kutatási igazgatója ma Teller Ede unokája. Bár Albert Einstein nem vehetett részt az atombomba létrehozásában, mert nem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon, de róla nevezték el – persze nem hivatalosan – a különleges vízumot, mely lehetővé teszi a tehetséges tudósok bejutását az Egyesült Államokba. Hasonló tudósimportot javasolnak a német kutatók, akik osztják a Gyáriparosok Szövetségének aggodalmát: ha nem lesz fordulat ezen a téren, akkor Németország és vele együtt egész Európa mind jobban leszakadhat a technológiai újítások terén Amerika és Kína mögött – állapítja meg a Handelsblatt Today című gazdasági portál Németországban.

Az iPademről küldve